galéria megtekintése

Draghi keze már a pénzcsapon

Az írás a Népszabadság
2015. 01. 20. számában
jelent meg.


Kriván Bence
Népszabadság

Amint Amerika elzárta, Európa megnyitja a pénzcsapokat. Az eseményre csütörtökön kerülhet sor Mario Draghi EKB-elnök felvezetésével. A kilátásba helyezett, piacnyugtatónak és gazdaságerősítőnek szánt kötvényvásárlási program mérete, feltételei és résztvevői egyelőre titkosak, az viszont nyilvánvaló, hogy Magyarország is profitálhat belőle.

Nagyban folyik a találgatás, hogy mit jelent be Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a szervezet sorsdöntőnek ígérkező csütörtöki ülését követő szokásos sajtótájékoztatón. A közgazdászok egyre valószínűbbnek tartják, hogy az EKB nem késlekedik tovább, és belecsap a lecsóba: elindítja likviditásbővítő programját, amelynek elsődleges célja az euróövezet gazdaságának megerősítése és a defláció rémének elűzése.

A Bloomberg felmérésében részt vevő szakértők 93 százaléka szerint határozott lépéseket jelent be az elnök, és nem veri majd fogához a garast, hiszen a kötvényvásárlási program első körében több mint ötszázmilliárd eurót áldozna fel erre a célra. Draghinak erőt kell felmutatnia, de az sem árt, ha e mellé kidolgozott stratégiát is felvázol, mert a piac várakozásai meglehetősen nagyok. A csomag meghirdetéséről kerengő hírek eleve segítették a kívánt célt, az euró gyengítését, erre még rátett egy lapáttal a Svájci Nemzeti Bank azzal, hogy múlt csütörtökön egy váratlan húzással eldózerolta az útból a frank euróval szembeni 1,20-as átváltási szintjénél kiépített mesterséges gátat. Hogy ez mennyire „jól” sikerült, az látható az árfolyamgrafikonokon is, a frankot és az eurót ma már egy az egyben váltják.

Mario Draghi és Angela Merkel egy frankfurti graffitin. A kaszinó nem az ő műfajuk, de azért pörgetnek
Mario Draghi és Angela Merkel egy frankfurti graffitin. A kaszinó nem az ő műfajuk, de azért pörgetnek
Kai Pfaffenbach / Reuters

 

Ebben a kiélezett helyzetben Draghi nem okozhat csalódást, átütő, kockázatvállaló programot kell hirdetnie, ha nem így tenne, azzal olajat öntene a szunnyadó parázsra – húzta alá Attilio Bertini, a Credito Valtellinese vezető közgazdásza. Nem mindenkinek áll érdekében az euró felhígítása, az árfolyam erőltetett gyengítése.

Köztük is az első helyen a németek állnak, ők egymaguk húzzák már évek óta a közös szekeret. Az összes mentőcsomagból gazdasági-pénzügyi erejüknek megfelelő mértékben vették ki a részüket, de még így is egyensúlyban tudták tartani legfontosabb mutatóikat: 0,25 százalékos növekedés és 0,2 százalékos infláció van náluk. Ezzel szemben az övezet GDP-je a tavalyi harmadik negyedévben 0,2 százalékkal haladta meg az előző három hónapét, míg öt év után most decemberben mértek ismét deflációt, amelynek mértéke 0,2 százalékos volt.

Nem véletlen tehát a németek ellenállása. Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke azzal érvelt, hogy a mélybe zuhant olajár önmagában is gazdaságélénkítő hatást vált ki. Az EKB német kormányzótanácsi tagja, Benoit Coeure szerint a csomagnak méretesnek kell lennie ahhoz, hogy érdemi hatást válthasson ki.

Ebben nem lesz hiba: Mario Draghi korábbi nyilatkozatai szerint 2,2 ezermilliárd euróról háromezermilliárdra emelnék az EKB mérlegfőösszegét a kötvényvásárlásokkal és a bankok forrásigényét kielégítő kedvező kölcsönökkel. Emellett a program összegét havonta fokozatosan emelhetik, kellő mozgásteret hagyva az EKB-nek a finomhangoláshoz.

Az is fontos, hogy vagy előre bejelentett menetrend szerint öntik a pénzt a piacokra, vagy amerikai mintára egy kifejezett cél eléréséhez – például az ideálisnak tartott kétszázalékos inflációhoz – kötik a program lezárását. Az is kérdés, mit vásárol majd az EKB. A megkérdezett közgazdászok 14 százaléka szerint csak államkötvényekkel gyarapítják a portfóliót, 57 százalék szerint az állampapírok döntő súlyaránya mellett más értékpapírokat is vehetnek, míg a többiek a vegyes felvágott mellett érveltek.

A Der Spiegel nem cáfolt információi szerint az EKB a tagállamok gazdasági ereje és lakosságszáma alapján egyedi limiteket határoz meg 20 és 25 százalék között arra, hogy az adott jegybank saját országának adósságpapírjaiból mekkora hányadot vásárolhat fel a program keretében. A teljes keretösszegből az e célra fordítható részösszegek is az arányos teher- és kockázatviselés szempontjait tükrözik. A németeknél 18 százalék, a franciáknál 14, az olaszoknál 12, a spanyoloknál 9 százalék a limit, a többiek öt százalék alatt vannak. A görögöket ebből a programból kizárják.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung úgy tudja, hogy ha a felvásárolt állampapírokon veszteség keletkezne, annak legalább a felét a nemzeti bankoknak kell majd magukra vállalniuk.

A mennyiségi lazításból Magyarország több úton is profitálhat. Egyrészt a pénzbőség a befektetők kockázatvállalási hajlandóságára is kedvező hatással lesz, ami az állampapírhozamok csökkenését vonja magával, másrészt az euróövezet gazdaságának erősödése konkrét megrendelésekben is testet öltve segítheti a magyar növekedést.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.