Azt, hogy az állam venné meg a Mátrai Erőmű felét, hozzáértők nem tartják elképzelhetőnek. A paksi blokkok utáni második legfontosabb erőmű elöregedett szenes blokkjai jelenleg „pénzgyárként” üzemelnek. A társaság német tulajdonosainak – 51 százalék a tőzsdei RWE-é, 22 százalék a vele együtt szavazó EnBW tulajdona – és a 26 százalékot magáénak tudó állami MVM-nek évente busás nyereséget fizet. Még csaknem tíz évig, a blokkok élettartamának végéig. A cég többségének ára így százmilliárdos nagyságrendű lehet. Azt viszont, hogy egy ilyen ügylet után a meglévő blokkok ennél is több hasznot hajtanának, szakértők kizártnak tartják. Tehát egy ilyen megállapodás nem lenne ésszerű.
Az Orbán-kabinet azóta hozza fel a témát, hogy három éve a német tartományi tulajdonú EnBW kisebbségi részesedéseinek eladását hirdette meg. Már Németh Lászlóné is foglalkozott a dologgal, de megállapodás nem született. A magyar állam e csomaggal se szerezné meg az erőműcég felét. Szakértők értetlenül állnak a felvetés előtt is, hogy további húsz évre biztosítanák az erőmű fennmaradását. Ehhez ugyanis több milliárd eurós új blokkokra lenne szükség. De amennyire most ragaszkodik az RWE a többségéhez, a szén-dioxid-kvóták okozta anyagi kockázatok miatt annyira nem venne részt egy ilyen fejlesztésben.
A bővítésre a szocialista kormányok időszakában az állami MVM többségi részvételével alakult vegyes vállalat. A Fidesz 2010-es győzelme után érkező új MVM-vezetés az ügyet leállította, de nincs kizárva, hogy a lefújt tervet a Fidesz sajátjaként feléleszti. Arra viszont nincs garancia, hogy az állam képes lenne nyereségesen működtetni egy új szénerőművet, emlékszünk még az állami Vértesi Erőmű bezáráshoz vezető évtizedes agóniájára.
Ha ezt nem is, az orosz gázszállítások ügyét hangsúlyozottan szóba kívánta hozni Angela Merkel és Orbán Viktor is a közös sajtótájékoztatón. A magyar miniszterelnök legújabb keletű kommunikációs fordulataival nagyon súlyosnak festette le azt a problémát, hogy a magyar fogyasztók jelentős része orosz eredetű gázt használ, s idén lejár a kétoldalú szerződés. Angela Merkel – Orbán Viktort nem közvetlenül bírálva – megjegyezte, hogy a német gazdaság is nagymértékben függ az orosz gáztól. Elemzők szerint ezzel arra célzott, hogy önmagában gázügyi kiszolgáltatottságunk még nem ok az Oroszország elleni uniós fellépés egységének megbontására.
|
Peter Terium RWE-elnök és vezérigazgató egy tavalyi konferencián. A cég hatvan év után 2013-ban könyvelhette el az első veszteséges évét
Ina Fassbender / Reuters |
Orbán Viktor az elmúlt években kisebbíteni igyekezett orosz gázfüggőségünk problémajellegét, gáz helyett más fűtési módokat szorgalmazott. Az általa is sűrűn hivatkozott 2011-es nemzeti energiastratégia „atom-szén-zöld” jövőt jelölt ki, amiből a gázfogyasztás visszaszorítása következik. A paksi atomerőmű bővítését célzó magyar–orosz szerződés tavalyi aláírása után Lázár János kérdésünkre megerősítette, hogy atom-zöld jövőben gondolkodnak. Felvetésünkre, hogy az atombővítést miért nem egy kedvező gázszállítási szerződéshez kötve adták oda az oroszoknak, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől akkor azt a kurta választ kaptuk, hogy számoljuk ki. Orbán Viktor mostani szavaiból azonban arra következtethetünk, hogy a gázárral kapcsolatos számítgatásaikba – a közpénzekre nézve kevéssé biztató – hiba csúszhatott.
