galéria megtekintése

Dollárpapa hitelei

Az írás a Népszabadság
2014. 12. 31. számában
jelent meg.

Faragó József
Népszabadság

Annyira elfoglalt minket a magunk baja, hogy talán észre sem vettük, az idei esztendő volt a dollár éve. Romlott a forint, vergődtek a magyar tőzsdecégek, s még a betéti kamat is egyre kurtább lett. Mindeközben elég lett volna leszaladni a sarki pénzváltóhoz.

Karácsonyra megvalósult próféciává lett az ősszel bróker körökben terjedő moszkvai vicc: „Mi lesz idén 63? Putyin, az olaj és a rubel.” Arra azért számíthattunk, hogy a sportos orosz elnök októberben a 63. évébe lép, míg az olajár esése inkább kétesélyes volt. Csak december elején törte le a Brent jegyzése a 63 dolláros szintet. Az igazi drámát a rubel összeomlása hozta.

Ukrán válsággal, európai és amerikai szankciókkal együtt is hihetetlennek tűnt, hogy még az idén 63 rubelnél többet kelljen adni egy dollárért. Különösen, hogy pár héttel korábban az 50 rubel is történelmi csúcsnak számított. Bár az orosz fizetőeszköz alól a legfőbb költségvetési bevételt szállító olajpiac rúgta ki a sámlit, senki sem vette komolyan az olajáresést, mondván, biztos van elég tartalék az orosz jegybankban.

 

Nos, vagy a tartalék bizonyult kevésnek, vagy a putyinizmus elzárkózó gazdaságpolitikája volt a ludas. Kár, hogy a piac már nem hiszi el, hogy ilyen olajárak mellett lehet egyszerre háborúzni Ukrajnában, fenntartani a viszonylagos jólétet Oroszországban, s ráadásként még baráti atomerőmű- és gázvezeték-beruházásokat finanszírozni, például Magyarországon.

Az idei esztendő egyértelműen a dollár éve volt. Nem egészen váratlanul, hiszen már tavaly sem volt titok, hogy az amerikai jegybank (Fed) idén ősszel befejezi a piacélénkítő programját, vagyis elzárja a „pénzcsapot”, mégsem a zöldhasút gondoltuk az idei év sztorijának – mondta Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Itthon sokan a Mol-részvényben bíztak, mások a Richterre esküdtek – tette hozzá –, ám végül egyik hazai blue chip sem igazolta vissza a várakozásokat. A dollár tündöklése ellenben azért különösen érdekes, mert nálunk ezt a sztorit értékpapírszámla nélkül, akár a sarki pénzváltónál is meg lehetett játszani. Mégpedig azért, mert a tengerentúli jegybankárok dollárerősítő és európai kollégáik eurógyengítő lépéseihez itthon még egy harmadik láb is csatlakozott. Nevezetesen a Magyar Nemzeti Bank kamatvágásai, melyek a forintot gyengítették. És még korántsem áldozott le a dollár csillaga.

A korábban népszerű bankbetétek „alkonyát” hozta az idei esztendő – mondta Ürmössy Gergely, az Erste vezető elemzője. Emlékeztetve, hogy a rendszerváltás óta elsősorban a betétek uralták a lakossági megtakarításokat. Ebben az évben azonban látványos tőkeáramlásnak lehettünk tanúi, melynek nyertesei a befektetési alapok és az állampapírok voltak.

És mit hoz az új esztendő? Nos, a devizahitelek forintosítása nyomán nyilvánvalóan több pénz marad a lakosságnál. Az alacsonyabb jövedelműek várhatóan az elmaradásaikat törlesztik, míg a jómódúak esetében a fogyasztás mellett a megtakarítás is hangsúlyos lehet. Továbbá az is prognosztizálható, hogy az Államadósság Kezelő Központ ismét „rárepül” a lakossági megtakarításokra, s versenyre kel az alapkezelőkkel.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.