galéria megtekintése

Harcolnak a cégek a diákmunkásokért

4 komment

Batka Zoltán

Míg évekkel ezelőtt a diákok tizede, ma nagyjából negyven százaléka vállal valamilyen munkát, a bérek pedig egyre csak nőnek.

Barbara másodéves bölcsészhallgató, és a napokban kapta meg élete első állásajánlatát: mégpedig attól a cégtől, ahol nyáron adminisztrátorkodott. Meglepve tapasztalta, hogy miután nemet mondott – félve attól, hogy ha elfogadja a félállást, nem jut majd elég ideje a tanulásra –, kapott egy újabb, a korábbinál jóval magasabb bérajánlatot. Mivel évfolyamtársai közül sokan szemeszter közben is dolgoznak, most kacérkodik a gondolattal, hogy ő is igent mond.

Egyre több cég marasztalja a nyáron lelkiismeretesen dolgozó fiatalokat
Veres Viktor / Népszabadság

– Míg évekkel ezelőtt a diákok tizede, ma nagyjából negyven százaléka vállal valamilyen munkát – mondta a Népszabadságnak Simon Balázs, a legnagyobb iskolaszövetkezeteket tömörítő DiákÉSZ főtitkára. Ez azonban korántsem jelenti, hogy szám szerint is többen dolgoznának. Csökkent a diákok száma demográfiai okokból, de a felsőoktatási keretszámok leszűkítése is jelentősen apasztotta a munkára fogható fiatalok táborát. Ráadásul – a diákszövetkezetek tapasztalatai szerint legalábbis – az egyetemeken, főiskolákon igencsak megszigorodtak a jelenléti szabályok, azaz kevesebb a munkára fordítható szabadidő.

 

Kott Zoltán, a Meló-Diák igazgatósági tagja tapasztalataik alapján lapunknak úgy becsülte: a nyári hónapokban jellemzően harminc százalékkal többen dolgoznak, mint az év többi részében. Hozzátette: bőven lenne igény a diákok munkájára az őszi–téli és a tavaszi hónapokban is, ám a fiataloknak a tanév miatt ilyenkor lényegesen kevesebb a szabadideje.

Az iskolaszövetkezetek adatai szerint így is közel 130 ezer tanuló végez hosszabb vagy rövidebb ideig valamilyen diákmunkát évente. A megrendelők pedig egyre többen vannak. Simon Balázs szerint – aki a Fürge Diák Iskolaszövetkezet vezetője is – olyan az elmúlt években egyszer sem fordult elő, hogy a nyár vége felé toborozni kelljen, mindig akadt elegendő jelentkező. Egy-egy munkára általában több diák is. Most viszont komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy egy-egy megrendelésre találjanak megfelelő számú diákot.

A munkaerőhiány hatása meglátszik a kereseteken is: az órabérek nagyjából egy éve kezdtek el felfelé gyűrűzni, és Simon Balázs szerint nagy valószínűséggel ez a következő időszakban sem lesz másképp. Míg korábban igencsak szerencsésnek mondhatta magát, aki minimálbér körül óradíjért meg tudott csípni egy-egy munkát, ma már a legkevésbé jól fizető térségekben is a 630-640 forintos vagy e fölötti tartományban ketyegnek a fiatal munkások órabérei. A fővárosban a cégek 740-750 forint alatt garantáltan nem találnak dolgos kezeket. Így logikusan a szövetkezeteknek is egyre kisebb összegből kell gazdálkodniuk: ma már a munkaadók, megrendelők által átutalt összeg 85 százaléka a bérköltségekre megy el.

Gyakorlatilag munka

Nem ritka jelenség, hogy a cégek rész- vagy teljes munkaidős alkalmazottként leigazolják a diákmunkásként bevált fiatalokat. A diákok jellemzően tanulmányaiknak, szakuknak megfelelő tevékenységet végző vállalatoknál keresnek munkát, így egy füst alatt pénzt keresnek és szakmai gyakorlatot is szereznek. A közelmúltig azonban problémát jelentett, hogy a felsőoktatási törvény nem ismerte el érvényes szakmai gyakorlatnak az iskolaszövetkezeteken keresztül szerzett és végzett munkát. Nemrég viszont változott a szabályozás, így a munkáltatónak már nem muszáj közvetlenül a felsőoktatási intézménnyel szerződésben állnia (ez mellesleg jelentős terhet jelentett az egyetemeknek, főiskoláknak is). Az iskolaszövetkezet is jogosult igazolni, hogy az elvégzett munka szakmai gyakorlatnak minősül.

Szeptember elsejétől egyébként már nem a munka törvénykönyve (Mt.), hanem a szövetkezeti törvény tartalmazza a diákok foglalkoztatásának szabályait. A változtatásra azért volt szükség, hogy a hazai és az uniós előírások összhangba kerüljenek. A tagállamok közül ugyanis csak Magyarországon léteznek iskolaszövetkezetek, így a közösségi joganyagban nem volt egyértelmű a szövetkezetek státuszának meghatározása, illetve az, hogy az általuk kiközvetített diákoknak milyen jogaik vannak.

Simon Balázs szerint a magyarországi munkáltatók alapvetően nem éltek vissza a helyzetükkel, betartották a diákmunkások pihenőidejére, szabadságolására, bérére vonatkozó előírásokat. Brüsszel azonban úgy érzékelhette, hogy a helyzet akár piaci visszaélésekre is lehetőséget nyújt. Ezt kellett orvosolni.

Fontosabb módosítások szeptember 1-jétől

– Két egymást követő napon történő munkavégzéskor a diákot legalább 11 óra pihenés illeti meg a két műszak között.

– A díjazásának el kell érni a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegét.

– A 18 év alatti munkavállalók esetében további szigorítások is érvényesek: számukra lényegesen több pihenőidőt kell biztosítani például. Nem dolgoztathatók 8 óránál többet, illetve este tíz és reggel hat között.

– 13 feladatteljesítéssel töltött nap után jár egy nap szabadság.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.