Kott Zoltán, a Meló-Diák igazgatósági tagja tapasztalataik alapján lapunknak úgy becsülte: a nyári hónapokban jellemzően harminc százalékkal többen dolgoznak, mint az év többi részében. Hozzátette: bőven lenne igény a diákok munkájára az őszi–téli és a tavaszi hónapokban is, ám a fiataloknak a tanév miatt ilyenkor lényegesen kevesebb a szabadideje.
Az iskolaszövetkezetek adatai szerint így is közel 130 ezer tanuló végez hosszabb vagy rövidebb ideig valamilyen diákmunkát évente. A megrendelők pedig egyre többen vannak. Simon Balázs szerint – aki a Fürge Diák Iskolaszövetkezet vezetője is – olyan az elmúlt években egyszer sem fordult elő, hogy a nyár vége felé toborozni kelljen, mindig akadt elegendő jelentkező. Egy-egy munkára általában több diák is. Most viszont komoly erőfeszítésekre van szükség, hogy egy-egy megrendelésre találjanak megfelelő számú diákot.
A munkaerőhiány hatása meglátszik a kereseteken is: az órabérek nagyjából egy éve kezdtek el felfelé gyűrűzni, és Simon Balázs szerint nagy valószínűséggel ez a következő időszakban sem lesz másképp. Míg korábban igencsak szerencsésnek mondhatta magát, aki minimálbér körül óradíjért meg tudott csípni egy-egy munkát, ma már a legkevésbé jól fizető térségekben is a 630-640 forintos vagy e fölötti tartományban ketyegnek a fiatal munkások órabérei. A fővárosban a cégek 740-750 forint alatt garantáltan nem találnak dolgos kezeket. Így logikusan a szövetkezeteknek is egyre kisebb összegből kell gazdálkodniuk: ma már a munkaadók, megrendelők által átutalt összeg 85 százaléka a bérköltségekre megy el.
Gyakorlatilag munka
Nem ritka jelenség, hogy a cégek rész- vagy teljes munkaidős alkalmazottként leigazolják a diákmunkásként bevált fiatalokat. A diákok jellemzően tanulmányaiknak, szakuknak megfelelő tevékenységet végző vállalatoknál keresnek munkát, így egy füst alatt pénzt keresnek és szakmai gyakorlatot is szereznek. A közelmúltig azonban problémát jelentett, hogy a felsőoktatási törvény nem ismerte el érvényes szakmai gyakorlatnak az iskolaszövetkezeteken keresztül szerzett és végzett munkát. Nemrég viszont változott a szabályozás, így a munkáltatónak már nem muszáj közvetlenül a felsőoktatási intézménnyel szerződésben állnia (ez mellesleg jelentős terhet jelentett az egyetemeknek, főiskoláknak is). Az iskolaszövetkezet is jogosult igazolni, hogy az elvégzett munka szakmai gyakorlatnak minősül.
Szeptember elsejétől egyébként már nem a munka törvénykönyve (Mt.), hanem a szövetkezeti törvény tartalmazza a diákok foglalkoztatásának szabályait. A változtatásra azért volt szükség, hogy a hazai és az uniós előírások összhangba kerüljenek. A tagállamok közül ugyanis csak Magyarországon léteznek iskolaszövetkezetek, így a közösségi joganyagban nem volt egyértelmű a szövetkezetek státuszának meghatározása, illetve az, hogy az általuk kiközvetített diákoknak milyen jogaik vannak.
Simon Balázs szerint a magyarországi munkáltatók alapvetően nem éltek vissza a helyzetükkel, betartották a diákmunkások pihenőidejére, szabadságolására, bérére vonatkozó előírásokat. Brüsszel azonban úgy érzékelhette, hogy a helyzet akár piaci visszaélésekre is lehetőséget nyújt. Ezt kellett orvosolni.
Fontosabb módosítások szeptember 1-jétől
– Két egymást követő napon történő munkavégzéskor a diákot legalább 11 óra pihenés illeti meg a két műszak között.
– A díjazásának el kell érni a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegét.
– A 18 év alatti munkavállalók esetében további szigorítások is érvényesek: számukra lényegesen több pihenőidőt kell biztosítani például. Nem dolgoztathatók 8 óránál többet, illetve este tíz és reggel hat között.
– 13 feladatteljesítéssel töltött nap után jár egy nap szabadság.
