„Előfordul, hogy az eladók megnehezítik vagy akadályozzák a bejutást a lakásba, mert időközben ők maguk találtak egy vevőjelöltet, aki már adott is ajánlatot, erről azonban nem értesítik a megbízott ingatlanost. A vevők próbálkozásai közül talán a leggyakoribb, amikor rokonaik, barátaik révén megtudják az eladó ingatlan címét, és később becsengetnek vagy vételi ajánlatot tesznek. De egyre szélesebb a paletta" – mondta lapunknak Sándor Viktória, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) etikai bizottságának elnöke.
|
Az ingatlanközvetítői jutalék kifizetésétől sokan szeretnének megmenekülni F
Szabó Miklós / Népszabadság |
Szerinte fontos volna, hogy az emberek ne alacsony hozzáadott értékű munkát végző ügynököknek tekintsék a közvetítőket, hanem olyan tanácsadóknak, akik az ármeghatározástól kezdve a jogi procedúrán át a tulajdonba adásig vagy a mérőórák nullás igazolásának beszerzéséig minden területen partnerként segítik megbízóikat. A közvetítői szerződés a jogok mellett kötelezettségeket is tartalmaz – hívja fel a figyelmet a szakember. A kizárólagos szerződések esetében mindenképpen jár a jutalék a közvetítőnek: akkor is, ha az eladó olyan vevőnek adja el az ingatlant, aki megtekintette, és később – a szerződés lejárta után – visszament, de akkor is, ha a vevő rokona vagy hozzá köthető cég képviselője írt alá korábban megtekintési nyilatkozatot. Nem érdemes kiskaput keresni.
„Míg tíz évvel ezelőtt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az adásvételek felét ingatlanközvetítők hozták tető alá, mostanra ez az arány 23-25 százalékra csökkent. Az ingatlanpiaci forgalomnövekedéssel párhuzamosan nő a problémás esetek száma. Amíg évente alig 80 ezer tranzakció történt a piacon, a csalók nem tudtak olyan könnyen elbújni, most azonban megsokszorozódott a keresések száma, és a digitális technológia is megkönnyíti a rosszban sántikálók dolgát" – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki szerint az ágazatra jellemző bizalmi válság felszámolásához a lakástulajdonosokra, -vásárlókra és a közvetítőkre is szükség van.
Olyat még nem láttak, hogy valaki megkapta a csokot és vásárolt is lakást
Bár összesen tízezernél is többen igényelték a támogatást, sokatmondó, hogy a hitelintézetek is kérelmekről, igénylésekről beszélnek, nem a pénz folyósításáról.
Kattintson a részletekért: >>>
A több mint hétezer közvetítővel kapcsolatban álló Ingatlan.com-nál külön osztály foglalkozik azzal, hogy sikerüljön kiszúrni a csalókat, a felhasználói visszajelzéseket pedig 24 órán belül kivizsgálják. Balogh szerint jelenleg különösen az albérleti piacon leselkednek veszélyek az ingatlantulajdonosokra és a bérlőkre. Egyre több az olyan eset, amikor valaki megszerzi egy ingatlan kulcsait, és többhavi kauciót beszed a potenciális albérlőktől, majd nyoma vész. Arra is volt már példa, hogy álláshirdetésben próbamunkaként hirdették meg a lakás bérbeadását, így a csalás elkövetője nem is volt tisztában azzal, hogy bűncselekményt követ el.
A lakások eladásakor a vevők és az eladók is hajlamosak összejátszani, hiszen érdekükben áll alacsonyabb vételárat írni a szerződésbe. Egyre többen bazíroznak arra is, hogy egy kisebb iroda vagy magányosan dolgozó közvetítő úgysem fog perre menni a pénzéért, holott ez egyáltalán nincs így.
