Konszenzus mutatkozik abban, hogy a kint rekedt pénzeket egyszeri kedvezményes adókulccsal haza lehessen hozni, Obama 14 százalékos elvonást javasolt, az ezután képződő nyereségeket pedig, ha osztalékként kiveszik, további 19 százalékkal adóztatná meg. Épp annyival, mint a hatályos magyar adókulcs. Abban teljes az egyetértés, hogy a 2004-es adóamnesztia nem ismétlődhet meg. Akkor szinte ingyen, 5,25 százalékos „teher” mellett lehetett hazavinni a külföldről származó céges jövedelmeket.
A döntés még várat magára, a nagyvállalatok körében sokan úgy gondolkodnak, hogy külföldi jelenlétük finanszírozásához az adóparadicsomokban minimális adókulccsal legalizált jövedelmüket használják fel. Érveik közt szerepel, hogy ha hazavinnék a profitot, akkor annak otthoni brutális megcsonkítása a vállalat globális versenyképességének csökkenéséhez vezetne. Az igazsághoz tartozik, hogy a cégfelvásárlásokat és egyes tőkebefektetéseket – mint az amerikai államkötvények megvételét – adókedvezménnyel ösztönzi Washington.
Amíg a politikusok vitatkoznak, az offshore pénzhegy egyre nagyobbra nő, tavaly például a Bloomberg által figyelt 304 nagyvállalat nyolc százalékkal gyarapította az állományt. Közülük a nyolc nagy technológiai vállalat volt a legaktívabb, ők már 69 milliárddal többet parkoltatnak a határon túl, eközben 58 cég kinti tartalékainak csökkentéséről számolt be. Több vállalat – mint a Duke Energy vagy az Apache olajkutató – inkább hazavitte és leadózta a profitját, amelyből otthoni adósságait törlesztette.
A listát ötödik éve vezető, 119 milliárdnál járó General Electricnek nincsenek ilyen tervei. Üldözője, a Microsoft a 93 milliárdos tavalyi offshore tartalékait az első fél évben 17 százalékkal gyarapítva másodikként lépte át az álomhatárt, s 108 milliárdnál jár. Dobogóra állhatott még 74 milliárdjával a Pfizer gyógyszergyártó. Külföldön a legtöbb pénzt azonban kétségtelenül az Apple tartja: 203 milliárd dolláros tartalékainak 90 százalékát.
Ebből azonban a világ legértékesebb vállalata ma már csupán 69,7 milliárdnyit nem adózott le az amerikai szabályok szerint. A technológiai szektor mozgástere annyival nagyobb, hogy a bevételei nagy részét adó szabadalmi és licencdíjait külhoni cégeinél könyveli le, ugyanakkor a vállalaton belüli elszámolások sem mindig makulátlanok. A Microsoft most éppen ezen hadakozik az adóhivatallal. A Google el is magyarázta, miért tart majd 47 milliárd dollárt külföldön. A tervezett cégfelvásárlásokra 20–30 milliárdot, a külföldi kutatás-fejlesztésre pedig 12–14 milliárdot szánnak.
A Cisco egyenesen azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok helyett inkább Indiába, Franciaországba és Izraelbe viszi beruházásait, tiltakozásként a 35 százalékos elvonás miatt. Ez nem lehet sem Amerika, sem a részvényesek érdeke – szögezte le John Chambers alelnök a Bloombergnek.
A székhellyel már nem sakkozhatnak
Jelen állás szerint a kint lévő profit akkor válik adókötelessé Amerikában, amikor hazatér. Ha hazatér valamikor. Bevett módszer még az adóoptimalizációra egy kedvezőbb adózási környezetben működő céggel nyélbe ütött fúzió, ilyenre a gyógyszeripar szolgáltatott sok példát. Így költözött a különösen kedvelt Dublinba tavasszal az Actavis, amely 66 milliárd dollárért felvásárolta az ír Allergant, majd felvette annak nevét. Az adózással összefüggő székhely-áthelyezési kiskaput azonban azóta gyakorlatilag bezárta az Obama-kabinet. Többet azonban nem tudott tenni az állami adóbevételek gyarapítása érdekében.
