- A történet valójában mindig egy városról szól. Amikor megkeresnek bennünket, hogy legyen valahol The Ritz-Carlton, azt a kérdést tesszük fel, hogy a mi vendégkörünk szívesen töltene-e el időt az adott helyen. És túlzás nélkül állíthatom: ahol a láncunk megjelenik, az komoly reklám az adott városnak. A második lépésben mérlegeljük, hogy a kiszemelt városon belül a szálloda helyszíne biztosítja-e a megfelelő feltételeket leendő vendégeinknek, és minden adott-e, hogy igen magas elvárásaikat kiszolgáljuk ott.
|
Herve Humlert elbűvölte Budapest Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
- Miért jelentene komoly reklámot a The Ritz-Carlton márkanév? Mégiscsak 170 szobáról és harminc lakosztályról beszélünk egy történelmi épületben.
- Mivel biztos, hogy a vendégek első osztályú élményekkel távoznak tőlünk, mindig hírét viszik az adott városnak.
- Ön milyen élményekkel távozik?
- Különlegesekkel. Budapestnek sokkal többet kellene reklámoznia önmagát, és lényegesen intenzívebben kellene jelen lennie a turisztikai piacon. Mert amit nyújt, azt nagyon sok, felkapottabb város nem tudja. Aki kételkedik ebben, annak azt kell mondanom, hogy nem tudja, milyen kincse a világnak az a város, ahol él.
- Elárulná, mire gondol?
Ha Budapest nem népszerűsíti magát elég intenzíven, rengeteg lehetőséget szalaszt el. Gyönyörű város sok van. Olyan is, ahol gazdag a kultúra, ahol van történelem és ahol ösztönösen tud tájékozódni az ember. De ahol mindez együtt jár kellemes és kedves emberekkel, ráadásul a turista még hajnali kettőkor is úgy mehet ki az utcára sétálni egyet, hogy száz százalékig biztonságban van és nem kell figyelnie arra, merre indul el a hotelből: na olyan város igazán kevés van.
- Sosem vendégekről beszél, hanem hölgyekről és urakról. Miért?
- A mi szemünkben nemcsak a hotelünk vendégei „hölgyek" és „urak", hanem a kollégáink is. Erre a filozófiára épül az a minőségi szemlélet, aminek végeredménye a százszázalékos elégedettség. Mi sosem a képzettséget, az MBA-bizonyítványt nézzük. Az emberek, az ő szemléletük, mosolyuk és a nyitottság sokkal nagyobb érték nekünk.
Elitlánc
A The Ritz-Carlton szállodalánc atyja a 13 gyerekes, szegény családból származó svájci César Ritz, aki mosogatófiúból lett milliárdos. Miután végigjárta a vendéglátó-ipari ranglétrát, az 1870-es években több neves hotelt is irányított: sikerre vitte a csőd szélén álló luzerni Grand Hotelt és a londoni Savoyt, majd befektetők megvásároltak és rábíztak egy, a párizsi Vendome téren álló palotát, amelyben 1898-ban nyílt meg a nevét viselő szálloda. A hotel nemcsak a luxus, hanem a diszkréció védjegye is lett, majd nemzetközi lánccá nőtt.