Szijjártó fontosnak tartotta megemlíteni, hogy 2014 júniusa óta folytatott tárgyalásokat a kínai polgári légügyi hatóság képviselőivel egy új járat elindításáról, s ha több ideje lett volna, nyilván arra is kitér, hogy e tárgyalások a járatot lehetővé tévő kétoldalú légügyi egyezményről szóltak, ám magát a légitársaságot elsősorban a budapesti repülőtér, másodsorban a Magyar Turizmus Zrt. szakemberei tudták meggyőzni arról, hogy érdemes járatot indítani a magyar fővárosba, mert ezt indokolja a magyar főváros turisztikai népszerűsége és az élénkülő kínai–magyar üzleti élet.
A miniszter szerint Magyarország az utóbbi téren is jobban teljesít, hiszen tavaly minden idők legmagasabb exportját tudta teljesíteni:
2,2 milliárd dollár értékben szállított Kínába, ami nyolcszázalékos növekedés 2013-hoz képest.
Sajnos ez az export még mindig töredéke a kínai–magyar külkereskedelmi forgalomnak, hiszen csaknem tízmilliárd dollárt tesz ki az import.
A Népszabadság információi szerint a járat a hírekkel ellentétben közvetlen lesz, azaz közbenső leszállás nélkül érkezik Pekingből Budapestre késő délután, majd az éjszakai órákban indul vissza Pekingbe, ahová kora délután érkezik meg. Ez a menetrend nagyon kényelmes lehet mind az üzleti utazóknak, mind a turistáknak. Az Air China 237 személyes Airbus–A330-200-as repülőgépekkel közlekedik az útvonalon, a légitársaság 98 ezer utast szállíthat egy év alatt a két város között.
Az AirChina a Lufthansa által irányított Star Alliance légitársasághoz tartozik. Az 1988-ban alapított vállalat 325 repülővel 185 célállomásra közlekedik, s Pekingből szinte mindenhová el lehet jutni a csatlakozó járataival. A magyar turizmusnak nagyon jót tesz majd ez a közvetlen járat. A kínai cég annak ellenére indít járatot Budapestre, hogy helyi légitársaság hiányában lényegében nem tudnak csatlakozó járatokat kínálni az utasoknak – ám a kínai turisták száma mára akkorára nőtt, hogy ez sem volt akadályozó tényező.
A Malév csődje után két hónappal, 2012 tavaszán még arra hivatkozva szüntette meg pekingi járatát a Hainan Airlines (amely – igaz, inkább csak a kormányzati kommunikáció szerint – lehetséges Malév-befektető volt), hogy csatlakozások nélkül nem éri meg üzemeltetni a budapesti járatot.
A Budapest Airportnak nagyon fontos a május 1-jei dátum: immár ötre nő a közvetlenül elérhető interkontinentális célállomások száma: Dubaj, Doha, Toronto és Montreal után Peking következik. Örülhetnek az utasok is:
az Air China árversenyt generál majd.
Igaz, a tapasztalatok szerint – az induláskori akciókat leszámítva – két város között a közvetlen járatok drágábbak, mint az átszállásos jegyek, hiszen minden légitársaság megkéri az árát a közvetlen összeköttetés jelentette kényelemnek. Az Emirates, a Qatar Airways, a Turkish Airlines, a Lufthansa és az Air France-KLM viszont minden bizonnyal vonzó pekingi árakkal száll majd versenybe az utasokért.
