Bérrel és verítékkel növünk

A már meghozott intézkedések egyébként igencsak emelik a hiányt, s ez így is marad. A béremelések például jövőre a GDP 0,43 százalékába kerülnek majd, ami egészen 0,67 százalékig megy fel. Ehhez képest a lakástámogatások és az áfacsökkentés hatása is elhanyagolható.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is tegnap tette közzé országjelentését, amely szerint szerényebbre vált a növekedés idén a magyar gazdaságban, s ami kifejezetten fájó lehet: a lendület alighanem a következő években sem tér vissza.

A magyar kabinet több tagja – így Lázár János – is hangsúlyozta a közelmúltban, hogy a gazdaságot fel kell készíteni a 2020 utáni időszakra, mert bizonytalan, mi történik ezután az uniós forrásokkal. A kis- és középvállalkozásokat le kell kapcsolni az uniós lélegeztetőgépről – hívták fel a figyelmet. A cél nyilvánvalóan az volna, hogy a magyar gazdaság minél jobban pörögjön. Nos, a jelek szerint az IMF ebben nem nagyon hisz.

A szervezet szerint a két évvel ezelőtti 3,7 és a tavalyi 2,9 százalék után idén csupán 2,3 százalékot ér el a GDP növekedése, jövőre pedig mindössze 2,5 százalékra gyorsul a gazdaság. Magyarország potenciális növekedési képessége változatlanul gyenge, a növekedés motorja a következő években is a belső fogyasztás élénkülése marad – teszik hozzá az IMF szakemberei. Becslésük szerint a GDP-arányos adósságráta a 2014-es 76,2 százalékról idén 74,25 százalékra mérséklődhet. Szükség van ugyanakkor strukturális reformokra és kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára. Az utóbbival kapcsolatos igény egyébként rendre felmerül – legutóbb a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idei konjunktúrajelentésében utaltak erre a vállalatok. A nemzetgazdasági tárca a jelentés kapcsán hangsúlyozta: a magyar gazdaság sebezhetősége egyértelműen csökkent. Ez önmagában valóban pozitívum, ám a „vonal alatti részben” megannyi problémára mutat rá a valutaalap.