Az Orbán-kormány reméli, hogy Magyarország 2019 után is kap gázt

Az európai államok mindegyike legalább három független forrásból szerezhessen be gázt, ezzel árcsökkentésre késztetve a termelőket – ezt a célt fogalmazta meg Maros Sefcovic. Ezzel a budapesti tanácskozás kimondatlanul is némi oroszellenes élt vett fel. Közös nyilatkozatokat tettek a görög–bolgár–román–magyar „földgázfolyosóról" és számos egyéb megállapodást is megkötöttek. Magyarország a már létező román és horvát vezeték kétirányúsítása mellett érvel jó ideje. – Napirenden szerepelt az energiahatékonyság és a megújuló energiák hasznosítása is – mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energeti­káért felelős államtitkára.

A vezetékekkel kapcsolatos koncepciók nem feszültségmentesek. Kérdésünkre, hogy a magyar kormány a korábbiakhoz képest most akkor melyik vezetéktervet támogatja, az államtitkár úgy fogalmazott: „az élet ilyen". Értsd: előfordul, hogy a jó elképzeléseken túl más tervek mellett is kiállunk. A CESEC tavalyi megalakulására „frusztrált időszakként" emlékezett.

Ekkor több ötlet is felmerült. Magyarország mára közel került a horvát Krk-szigeteki cseppfolyósgáz-lefejtőtől, valamint a bolgár és román gázmezőktől felénk irányuló szállítási vonalak kialakítását célzó tervekhez. Arra a felvetésünkre, hogy mi lesz, ha 2019 után nem kapunk Ukrajna felől orosz gázt, felhívta a figyelmet, hogy ezt az irányt ma már Ausztria és Szlovákia felől elvileg ki tudnánk váltani. 2019-re Horvátország és Románia felől is érkezhet a fűtőanyag. Arra a kérdésünkre, hogy ebből mikor lesz rezsicsökkentés, Aradszki András úgy fogalmazott: e fejlesztésekből 2019 után.