galéria megtekintése

Az oktatás és az egészségügy pénzeit tartja vissza az EU

Újabb csomaggal bővült az Európai Unió által vitatott uniós támogatások köre, így kifizetéseket kellett felfüggeszteni. A visszatartott tétel 40–70 milliárd forint, a teljes vitatott összeg azonban 2013 óta 700 milliárd forintra hízott. Ezt a kiadást egyelőre a magyar állam állja.

Újabb kifizetéseket függesztett fel az Európai Bizottság március 23-án. A grémium a Regionális Fejlesztési Alapnál állította meg az utalásokat – derítette ki a 444.hu. A pénz a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) megvalósítására került volna Magyarországra. Ebből a forrásból az oktatás és képzés, illetve az egészségügyi ellátás területét lehet fejleszteni. Az ok, hogy a pályázatok irányítási és ellenőrzési rendszere nem tetszik a bizottságnak.

Azt nem tudni pontosan, mekkora tétel visszatartásáról van szó, a hírek 37,5 és 67,6 milliárd forintnak megfelelő összegről szólnak.

A felfüggesztés ténye önmagában nem végzetes és nem is tragikus. Az állam kiadásait növeli, hogy amíg a pénzstop tart, saját forrásából kell kifizetni a támogatást, s ez csak hitelből oldható meg. Ha a kormány az unióval meg tud állapodni a problémák kezeléséről, a kifizetés meg­indul.

 

Az más kérdés, hogy összesen a mostani tételnél jóval nagyobb arányú a teljes visszatartott támogatási összeg. A becslések szerint ez akár a teljes hétéves támogatási keret tíz százalékát is elérheti, ez nagyjából 700 milliárd forint. Költségvetési szempontból nem is a 37,5–67,6 milliárd forint jelent gondot, hanem a teljes pakk. Az Államadósság Kezelő Központ ezen a jogcímen eddig 560 milliárd forint hitelt volt kénytelen felvenni.

Több kórháztámogatást is felfüggesztettek
Több kórháztámogatást is felfüggesztettek
Népszabadság/archív

Az efféle egyeztetések végeredménye az, hogy az adott állam és az EU megállapodik valamekkora büntetésben, vagyis a visszatartott összeg 75–95 százalékát kapja meg végül a tagállam. A fennmaradó részre lehet újra pályázni, ám ez most már bajos, hiszen a költségvetési ciklus tavaly év végén lezárult.

A hozzávetőleg 700 milliárd forint értékű forrásvisszatartás legnagyobb része útépítéshez kapcsolódik. E témában az úgynevezett aszfaltkeverős ügy a legkomolyabb. A 2007 óta folyó gyakorlat szerint előírás volt a közbeszerzéseknél, hogy a nyertesnek magyarországi székhelyű aszfalkeverő céggel kellett rendelkeznie, ezt azonban az unió 2013-ban szabálytalannak ítélte. Az állam 2015 végéig egyezkedett a bizottsággal, ám végül nem sikerült dűlőre jutni.

A tét nem kicsi: minden közútfejlesztési beruházásnál veszélybe került ugyanis a támogatás, ami mindösszesen egymilliárd euró összegű számlakövetelést érint. A bizottság a szabálytalanság súlyossága miatt e tétel 25 százalékát is kiszabhatta volna büntetésként, ami nagyon súlyos forrásvesztést jelentett volna, 100–150 milliárd forintot.

Ezért a magyar állam az idén az Európai Bíróságnál támadta meg a bizottság döntését. Ez azt jelenti, hogy ezt a nem kis tételt bizonyosan nem kapja meg az állam még évekig, amíg a pereskedés tart.

Nem az aszfaltkeverő cégek verték ki a biztosítékot Brüsszelnél: 2013-ban a mérnökök körét is jelentősen le akarta szűkíteni a magyar szabályozás az uniós támogatásoknál. Csak olyan cég pályázhatott, amelynél a mérnökök magyar kamarai regisztrációval rendelkeztek és megfelelő szinten tudtak magyarul. Ezzel kizártak egy sor nemzet­közi vállalatot, ami az EU szerint szabálytalan volt.

Itt nem jutott bíróságig az ügy, mert végül sikerült megállapodniuk a feleknek. Az inkriminált részt az előírások közül kivette az állam, ugyanakkor 230–250 millió euró, 69–75 milliárd forint büntetést kellett ezért fizetni.

Az útépítés mellett a Gazdaságfejlesztési, illetve a Környezet és Energia Operatív Programoknál is találtak problémát a brüsszeli illetékesek, ezért 2014 novemberében is volt vizsgálódás és büntetés. Ekkor a gyanús túlárazások kerültek a nagyítóüveg alá. A regionális operatív programoknál pedig azt találta a bizottság, hogy bizonyos szálláshely-fejlesztési kiírások esetén jelentősen manipulálták az eredményt utólagos minőségbiztosítás címén. Ez meglehetősen széles körűre sikeredett, emiatt Magyarország kénytelen volt elfogadni a bizottság által kirótt 25 százalékos büntetést, ami akkor húszmilliárd forintot tett ki.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.