Az más kérdés, hogy összesen a mostani tételnél jóval nagyobb arányú a teljes visszatartott támogatási összeg. A becslések szerint ez akár a teljes hétéves támogatási keret tíz százalékát is elérheti, ez nagyjából 700 milliárd forint. Költségvetési szempontból nem is a 37,5–67,6 milliárd forint jelent gondot, hanem a teljes pakk. Az Államadósság Kezelő Központ ezen a jogcímen eddig 560 milliárd forint hitelt volt kénytelen felvenni.
|
Több kórháztámogatást is felfüggesztettek
Népszabadság/archív |
Az efféle egyeztetések végeredménye az, hogy az adott állam és az EU megállapodik valamekkora büntetésben, vagyis a visszatartott összeg 75–95 százalékát kapja meg végül a tagállam. A fennmaradó részre lehet újra pályázni, ám ez most már bajos, hiszen a költségvetési ciklus tavaly év végén lezárult.
A hozzávetőleg 700 milliárd forint értékű forrásvisszatartás legnagyobb része útépítéshez kapcsolódik. E témában az úgynevezett aszfaltkeverős ügy a legkomolyabb. A 2007 óta folyó gyakorlat szerint előírás volt a közbeszerzéseknél, hogy a nyertesnek magyarországi székhelyű aszfalkeverő céggel kellett rendelkeznie, ezt azonban az unió 2013-ban szabálytalannak ítélte. Az állam 2015 végéig egyezkedett a bizottsággal, ám végül nem sikerült dűlőre jutni.
A tét nem kicsi: minden közútfejlesztési beruházásnál veszélybe került ugyanis a támogatás, ami mindösszesen egymilliárd euró összegű számlakövetelést érint. A bizottság a szabálytalanság súlyossága miatt e tétel 25 százalékát is kiszabhatta volna büntetésként, ami nagyon súlyos forrásvesztést jelentett volna, 100–150 milliárd forintot.
Ezért a magyar állam az idén az Európai Bíróságnál támadta meg a bizottság döntését. Ez azt jelenti, hogy ezt a nem kis tételt bizonyosan nem kapja meg az állam még évekig, amíg a pereskedés tart.
Nem az aszfaltkeverő cégek verték ki a biztosítékot Brüsszelnél: 2013-ban a mérnökök körét is jelentősen le akarta szűkíteni a magyar szabályozás az uniós támogatásoknál. Csak olyan cég pályázhatott, amelynél a mérnökök magyar kamarai regisztrációval rendelkeztek és megfelelő szinten tudtak magyarul. Ezzel kizártak egy sor nemzetközi vállalatot, ami az EU szerint szabálytalan volt.
Itt nem jutott bíróságig az ügy, mert végül sikerült megállapodniuk a feleknek. Az inkriminált részt az előírások közül kivette az állam, ugyanakkor 230–250 millió euró, 69–75 milliárd forint büntetést kellett ezért fizetni.
Az útépítés mellett a Gazdaságfejlesztési, illetve a Környezet és Energia Operatív Programoknál is találtak problémát a brüsszeli illetékesek, ezért 2014 novemberében is volt vizsgálódás és büntetés. Ekkor a gyanús túlárazások kerültek a nagyítóüveg alá. A regionális operatív programoknál pedig azt találta a bizottság, hogy bizonyos szálláshely-fejlesztési kiírások esetén jelentősen manipulálták az eredményt utólagos minőségbiztosítás címén. Ez meglehetősen széles körűre sikeredett, emiatt Magyarország kénytelen volt elfogadni a bizottság által kirótt 25 százalékos büntetést, ami akkor húszmilliárd forintot tett ki.
