galéria megtekintése

„Az nem ­járható út, hogy semmit nem ­osztunk meg magunkról”

0 komment


Sándor Tünde

A digitális gazdaság terjedésének ­hatása alól senki sem ­mentesítheti magát, de vajon miért is tenné, amikor magánemberként és vállalatként is egyaránt a szolgáltatások haszonélvezője lehet. Az okos eszközök világában okosan kell szolgáltatni is. Hogy ez mennyire igaz, arról Javorniczky Áront, az Invitel vállalati és nagykereskedelmi üzletágának vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.

– Ma már ott tartunk, hogy az a cég, amelyik nincs jelen az interneten, nem használja ki az informatika lehetőségeit, az gyakorlatilag nem létezik. A gazdaság mely terüle­tein működő vállalkozások vannak még – úgymond – aluldigitalizálva?

– Hogy egy első pillanatra meghökkentő, de jellemző példát említsek, a mezőgazdaság nagy fejlesztési lehetőséget rejt magában, ahol sok folyamatot lehetne automatizálni és mérni, ezáltal könnyebben és hatékonyabban működtetni. Pár éven belül az IoT (a dolgok internete, egymással kommunikáló, egymást szabályozó rendszerek) segítségével eljutunk oda, hogy például egy kombájn folyamatosan információ­kat osszon meg magáról, vagy információ­kat kapjon a gazda a tehenekről, a legelőről, amiből a tejtermelésre vonatkozó adatokat előre lehet tudni, tervezni és a folyamatokat még időben befolyásolni. Az agráriumban a szenzorok világa ezután fog még jobban elterjedni, forradalmasítva a jelenlegi termelési rendszereket.

– Az IT- és telekommunikációs rend­szerek tárgyi és műszaki feltételei az országban csaknem mindenütt adottak vagy gyorsan kiépíthetők. Hogy állnak az emberi tényezőkkel e téren a magyar kkv-k?

– Még egy nagy cégtől sem elvár­ható és nem is lenne gazdaságos megoldás, hogy saját IT-szakembereket képezzen vagy tartson állományban több területen. A cégek ma már megoldásokat keresnek, mi pedig megoldásokat szállítunk. A digitális világgal lépést tartani a cégek számára is egyre nehezebbé válik, és itt van a szolgáltatóknak jelentős szerepük. A végfelhasználók ugyanis megszokták, hogy egyszerűen megtanulható, gyorsan működő szolgáltatásokat kapnak. Mindannyiunk elvárása, hogy ne kelljen órákon keresztül beállítanunk egy mobiltelefont, hanem az percek alatt működőképessé váljon. Ugyanezt várják el ma már az üz­leti felhasználók is. Továbbá nem akarják saját szakembergárdával követni ezt a nagyon gyors iramot, inkább a fő működési területükre koncentrálnak, a szolgáltatótól pedig kulcsrakész, jól működő, a technológiai trendekkel folyamatosan lépést tartó szolgáltatást vásárolnak.

 

– Értik egymást? Az IT világában a profik és az amatőrök között ­óriási kommunikációs szakadék tátong, lehet, hogy nem is tudják a potenciális partnereik, hogy igazából mit kínálnak nekik.

Javorniczky Áron, az Invitel Távközlési Zrt. operatív vezérigazgató-helyettese
Javorniczky Áron, az Invitel Távközlési Zrt. operatív vezérigazgató-helyettese
Reviczky Zsolt

– Egyértelműen másképpen kell eladni ma, mint régen, amikor pusztán műszaki igénnyel kerestek meg minket, ma viszont elsősorban üzleti kérdésekről, belső folyamatokról beszélünk. Az értékesítői, pusztán műszaki kiszolgálói szerepkörből el kellett mozdulnunk a tanácsadói, partneri szerepkörbe is. Közben az iparágakon belüli tudás is gyűlik nálunk, minden egyes projektből tanulunk, a tapasztalatokat pedig tovább tudjuk adni. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy mára árbevételünk 22 százaléka már az IT-eladásokból származik, pár éve ez még csak néhány százalék volt.

– Az építőiparban már érzékelhető a szakemberhiány a Nyugat-Euró­pába irányuló kivándorlás nyomán, mit tapasztalnak, van-e már hiány informatikusokból Magyarországon?

– Jelentős hiány van, ezt az ügyet egyre többen karolják fel a szakmán belül, mert lényegesen kevesebb informatikus kerül ki az egyetemekről, mint amennyinek állást tudnánk kínálni az iparágban.

– Autót kötelező, lakást érdemes biztosítani. Hogyan viszonyulnak az adatbiztonsághoz, adatmentésekhez a cégek?

– Ezen a téren komoly képzési feladataink vannak még, mert főként a kkv-knál tapasztaljuk, hogy az adatbiztonságra olyan szempontból sem figyelnek, hogy adatvesztés ellen megfelelő módon védekezzenek, és az adatkezelési gyakorlatuk is hagy kívánnivalót maga után.

– Helyben vagyunk, a bizalmatlanság csaknem alaptalan.

– A magunkról megosztott adatokkal, információkkal is meg kell tanulnunk bánni, mert az nem ­járható út, hogy semmit nem ­osztunk meg, a világ nem erre halad. Az a fontos inkább, hogy a megosztott adatokkal mi történik, a cégek hogyan kezelik ezeket. A pénzügyi szektor ebben élen jár, ugyanakkor tapasztalunk néha túlzott félelmet is, ami viszont ­gátló lehet: sokszor elvből utasítják el a felhőszolgáltatásokat, mert nem ­tartják elég biztonságosnak, hol­ott véleményem szerint nincs ma olyan cég Magyarországon, amely az ­adatainak legalább a tíz százalékát ne tudná hatékonyan és bizton­ságosan felhőben működtetni, egy hibrid modellt alkalmazva.

– A jövő üzletére, a sharing economyra, a kölcsönzésre és a megosztásra hogyan készülnek fel?

– Mindez már a mindennapjaink része: az eszközpark kiszerve­zése erősödő ügyféligény, a cégek nem akarnak például szervereket tulajdonolni, csak a jól működő szolgáltatás fontos számukra, és inkább a fő tevékenységükre koncentrálnak. Mindez részben kapcsolódik a sharing economy kérdéshez, illetve innen már a következő lépés az általunk is széles körben kínált felhőszolgáltatás használata.

– Milyen a magyar gazdaság infokommunikációs fejlettségi szintje, van erre vonatkozó felmérés?

– Hálózati infrastruktúra terén alapvetően jó a helyzet, de egyéb területen nagy a lemaradás: a magyarországi nyolcszázalékos felhőhasználattal szemben áll a húszszázalékos európai átlag. Van tehát dolgunk bőven. A trend egyértelmű: ha némi késéssel is, de nálunk is ugyanazok a tendenciák érvényesülnek, mint a világ legfejlettebb országaiban.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető