galéria megtekintése

Árrobbanás emészti a csokot

Budapesten az idén, jövőre pedig várhatóan már a kisebb településeken is emelkedik az új építésű ingatlanok ára – akár tízszázalékos drágulás sem kizárt. Az új otthonteremtési támogatással megkapható 10 millió forintot voltaképpen a fejlesztőknek fizetik majd ki a leendő tulajdonosok.

Meglepve tapasztalta egy újlakás-vásárlást tervező család, hogy abban a XI. kerületi lakóparkban, ahonnan tavaly decemberben még 19 és 20 millió forint közötti árajánlatot kaptak öt ingatlanra, amelyek alaprajza megfelelne számukra, január első napjaiban már nettó 24-26 millió forintos ajánlatokkal találkoztak. Néhány utcával arrébb egy 90 négyzetméteres, három hálószobás új lakást az áfacsökkentés bejelentése előtt 45 millió forintért kínáltak, és igaz ugyan, hogy ez mostanra 41 millióra csökkent, de a lakóparképítés következő ütemében egy ugyanilyen ingatlan már több mint 46 millió forintba kerül majd.

Összességében úgy tűnik, hogy

egy háromgyermekes család az új lakás árán – figyelembe véve a most tapasztalható árrobbanást – csaknem annyit bukik, amennyit a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) vissza nem térítendő támogatásként nyer.

 

„Ezzel az áfacsökkentéssel sem a magánszemélyek járnak jól" – kommentálta több hozzászóló is a hasonló tapasztalatokat egy internetes fórumon.

A jelenség egyébként egybevág a GKI minap közzétett prognózisával, amely szerint a 27 százalékos általános forgalmi adó öt százalékra csökkentése inkább a kínálati oldalra hat jelentősen, és a beruházóknak ad a korábbinál nagyobb pénzügyi mozgásteret. Vagyis bár a kormányzati szándék az volt, hogy csökkenjenek az új lakások árai, a hatás a jelek szerint pont az ellenkezője, hiszen a támogatások hírére hatalmasat ugrott az érdeklődés. Ám mivel az új lakások száma korlátozott, lényegében bármit el lehet adni, ez pedig fellőtte az árakat.

Ahogy arra a GKI is felhívta a figyelmet:

a támogatások jelentős részét már az első hetek tapasztalatai alapján elviszi az áremelés, azaz a folyamat nyertese az építési szektor lesz.

Korántsem csak az egyre nagyobb kereslet, hanem az építőipari szakmunkások fizetése miatt is drágulhatnak az új építésű lakások és a családi házak a következő időszakban.

Az építők jól járnak majd, a vásárlók korántsem
Teknős Miklós / Népszabadság

Jelenleg a nagyobb városokban és Budapest felkapottabb részein – például a XI. kerületben – gyakorlatilag lehetetlen kulcsrakész új ingatlant venni. Az elmúlt években külföldre távozott kőművesek, burkolók, víz- és villanyszerelők pedig a mostani bérekért biztosan nem jönnek haza, ezért az ágazatban tevékenykedő cégek várhatóan emelésre kényszerülnek, és ennek költségét szintén ki kell majd termelni.

– Évi öt-tíz százaléknál nagyobb áremelkedés biztosan nem lesz, és ennek mértéke igencsak különbözik majd az ingatlanfejlesztők által épített lakások, a magánszemélyek által kivitelezőktől rendelt munkák és a családi építkezések esetében. A vásárlók azonban ennél drasztikusabb áremelkedést biztosan nem fognak kifizetni – mondta a Népszabadságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Szerinte a drágulást Budapesten és a nagyobb városokban már idén, a kisebb településeken viszont csak jövőre lehet majd érzékelni. A fővárosban mintegy kétezer lakás terve van teljesen készen, ezek azonban legkorábban 2017-re épülhetnek meg.

Előny a fejlesztőnél

Azért a tízszázalékos áremeléshez érdemes hozzátenni némi külön matematikát. A már említett példák alapján az áfacsökkenés előtt adott lakást 45 millió forintért hirdettek. Ha az áfacsökkentést teljes egyészében átadná a fejlesztő, akkor az új ár elvben 35 millió forint alatt lenne. Ehhez képest az ajánlatok most 40 millió forint felettiek maradtak, vagyis az áfacsökkentésen a fejlesztők már eleve nyertek több mint ötmillió forintot, a példában több mint tíz százalékot. A túlfűtött kereslet miatt akár a korábbi fölé is tolhatják az árat. Azaz az áfakulcs csökkentése révén kapott extrát ideszámítva egy 45 milliós lakáson a fejlesztő akár tízmillió forintot is nyerhet.

A felfűtött hangulat miatt a telekárak is nőni fognak, és az önkormányzatok is beszállhatnak a kínálat bővítésébe azzal, hogy építkezésre alkalmas területeket dobnak ­piacra. Az elmúlt években viszonylag kevés település engedhette meg magának, hogy külterületeket nyilvánítson belterületté, hiszen ezzel olyan kötelezettségek járnak, mint a közművesítés vagy az óvodai, iskolai férőhelyek számának növelése. Ez most megváltozhat, sőt: a falvak, városok akár versengeni is kezdhetnek az építkezőkért, építtetőkért. Mindazonáltal Koji ­László szerint a lakáspiac most beharangozott igencsak jelentős állami ösztönzését – az áfakulcs csökkentését vagy az otthonteremtési kedvezményre jogosultak körének kiszélesítését – idővel a bankok szerepvállalásának kell felváltania.

– Piaci alapon és nem állami kedvezménnyel kiegészített, 3-4 százalékos kamatra van szükség ahhoz, hogy az építőipar magára találjon, és az átadott lakások száma elérje az ideális 40 ezret évente. A mostani otthonteremtési programnak hógolyóként kell működnie, ami lavinává nő – tette hozzá az ÉVOSZ elnöke.

Rendeletekkel könnyít a kormány

Február elején két új rendeletben foglalja össze az otthonteremtési program szabályait a kormány – közölte Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön. Az egyik rendelet a használt lakáshoz jutásról, a másik pedig az új lakáshoz jutás feltételeiről szól. A szerdai kormányülésen elvi döntés született arról, hogy eltörlik a 30 millió forintos ingatlanérték-határt és a tulajdoni korlátot. Megszűnhet a korábban tulajdonolt ingatlan eladásából származó vételár felhasználását előíró szabály is. Támogatnák a nagyvárosokban a tetőtér-beépítéseket, valamint külterületeken az új tanyák építését is. A közfoglalkoztatottaknak arra lesz lehetőségük, hogy használt lakás vásárlásához, illetve lakásfelújításhoz kapják meg a csokot. (CS. I.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető