„Ezzel az áfacsökkentéssel sem a magánszemélyek járnak jól" – kommentálta több hozzászóló is a hasonló tapasztalatokat egy internetes fórumon.
A jelenség egyébként egybevág a GKI minap közzétett prognózisával, amely szerint a 27 százalékos általános forgalmi adó öt százalékra csökkentése inkább a kínálati oldalra hat jelentősen, és a beruházóknak ad a korábbinál nagyobb pénzügyi mozgásteret. Vagyis bár a kormányzati szándék az volt, hogy csökkenjenek az új lakások árai, a hatás a jelek szerint pont az ellenkezője, hiszen a támogatások hírére hatalmasat ugrott az érdeklődés. Ám mivel az új lakások száma korlátozott, lényegében bármit el lehet adni, ez pedig fellőtte az árakat.
Ahogy arra a GKI is felhívta a figyelmet:
a támogatások jelentős részét már az első hetek tapasztalatai alapján elviszi az áremelés, azaz a folyamat nyertese az építési szektor lesz.
Korántsem csak az egyre nagyobb kereslet, hanem az építőipari szakmunkások fizetése miatt is drágulhatnak az új építésű lakások és a családi házak a következő időszakban.
|
Az építők jól járnak majd, a vásárlók korántsem
Teknős Miklós / Népszabadság |
Jelenleg a nagyobb városokban és Budapest felkapottabb részein – például a XI. kerületben – gyakorlatilag lehetetlen kulcsrakész új ingatlant venni. Az elmúlt években külföldre távozott kőművesek, burkolók, víz- és villanyszerelők pedig a mostani bérekért biztosan nem jönnek haza, ezért az ágazatban tevékenykedő cégek várhatóan emelésre kényszerülnek, és ennek költségét szintén ki kell majd termelni.
– Évi öt-tíz százaléknál nagyobb áremelkedés biztosan nem lesz, és ennek mértéke igencsak különbözik majd az ingatlanfejlesztők által épített lakások, a magánszemélyek által kivitelezőktől rendelt munkák és a családi építkezések esetében. A vásárlók azonban ennél drasztikusabb áremelkedést biztosan nem fognak kifizetni – mondta a Népszabadságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Szerinte a drágulást Budapesten és a nagyobb városokban már idén, a kisebb településeken viszont csak jövőre lehet majd érzékelni. A fővárosban mintegy kétezer lakás terve van teljesen készen, ezek azonban legkorábban 2017-re épülhetnek meg.
Előny a fejlesztőnél
Azért a tízszázalékos áremeléshez érdemes hozzátenni némi külön matematikát. A már említett példák alapján az áfacsökkenés előtt adott lakást 45 millió forintért hirdettek. Ha az áfacsökkentést teljes egyészében átadná a fejlesztő, akkor az új ár elvben 35 millió forint alatt lenne. Ehhez képest az ajánlatok most 40 millió forint felettiek maradtak, vagyis az áfacsökkentésen a fejlesztők már eleve nyertek több mint ötmillió forintot, a példában több mint tíz százalékot. A túlfűtött kereslet miatt akár a korábbi fölé is tolhatják az árat. Azaz az áfakulcs csökkentése révén kapott extrát ideszámítva egy 45 milliós lakáson a fejlesztő akár tízmillió forintot is nyerhet.
A felfűtött hangulat miatt a telekárak is nőni fognak, és az önkormányzatok is beszállhatnak a kínálat bővítésébe azzal, hogy építkezésre alkalmas területeket dobnak piacra. Az elmúlt években viszonylag kevés település engedhette meg magának, hogy külterületeket nyilvánítson belterületté, hiszen ezzel olyan kötelezettségek járnak, mint a közművesítés vagy az óvodai, iskolai férőhelyek számának növelése. Ez most megváltozhat, sőt: a falvak, városok akár versengeni is kezdhetnek az építkezőkért, építtetőkért. Mindazonáltal Koji László szerint a lakáspiac most beharangozott igencsak jelentős állami ösztönzését – az áfakulcs csökkentését vagy az otthonteremtési kedvezményre jogosultak körének kiszélesítését – idővel a bankok szerepvállalásának kell felváltania.
– Piaci alapon és nem állami kedvezménnyel kiegészített, 3-4 százalékos kamatra van szükség ahhoz, hogy az építőipar magára találjon, és az átadott lakások száma elérje az ideális 40 ezret évente. A mostani otthonteremtési programnak hógolyóként kell működnie, ami lavinává nő – tette hozzá az ÉVOSZ elnöke.
Rendeletekkel könnyít a kormány
Február elején két új rendeletben foglalja össze az otthonteremtési program szabályait a kormány – közölte Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön. Az egyik rendelet a használt lakáshoz jutásról, a másik pedig az új lakáshoz jutás feltételeiről szól. A szerdai kormányülésen elvi döntés született arról, hogy eltörlik a 30 millió forintos ingatlanérték-határt és a tulajdoni korlátot. Megszűnhet a korábban tulajdonolt ingatlan eladásából származó vételár felhasználását előíró szabály is. Támogatnák a nagyvárosokban a tetőtér-beépítéseket, valamint külterületeken az új tanyák építését is. A közfoglalkoztatottaknak arra lesz lehetőségük, hogy használt lakás vásárlásához, illetve lakásfelújításhoz kapják meg a csokot. (CS. I.)
