galéria megtekintése

Alig kell valakinek a NAV-os söralátét

Az írás a Népszabadság
2014. 05. 13. számában
jelent meg.


F. Szabó Emese
Népszabadság

Már csak egy hét maradt, és még több mint egymillióan adósak az szja-bevallással.

Csak hosszú sorban állás után lehet levelet feladni. És ez így is marad egy ideig, mert bár csak egy hét van az szja-bevallási határidőig, május 20-ig, több mint egymillióan még nem készítették el és nyújtották be a dokumentumot, az elkövetkező napokban így még nagyobb tumultus várható a postákon. Május elejéig 1,4 millió magánszemély intézte el a bevallási ügyeit, mellettük nagyjából 700 ezren az idén is a munkáltatójukon keresztül számolnak majd el.

A többség nem kéri a hatóság segítségét
A többség nem kéri a hatóság segítségét
Teknős Miklós / Népszabadság

Az idén a tavalyihoz képest sokkal többen, 289 ezer helyett 326 ezren választották azt a lehetőséget, hogy a bevallást az adóhatóság készítse el helyettük. Fontos, hogy akkor sem mentesül a felelősség alól a magánszemély, ha a hatóság készíti – és rontja – el a bevallást, az esetleges bírságot meg kell fizetni így is. A rontás persze csak képletes, hiszen számításbeli vagy formai hibát biztosan nem ejt a NAV rendszere. Viszont, ha rossz adatokból dolgozik, akkor a végeredmény is rossz lesz, s az alapadatok valóságtartama a magánszemély felelőssége. Ezért mindenkinek meg kell néznie, mit is hozott ki a bevallásból a hatóság. A 326 ezer adózó többsége elfogadta a NAV számításait, csak 1800-an jeleztek hibát – a többieknek nem is kellett válaszolniuk a kiküldött tájékoztatóra.

 

A számtalan bevallási lehetőség közül a legkevésbé népszerű egyelőre a söralátét: a Matolcsy György nevéhez fűződő újítást eddig kevesebb mint húszezren választották, s egy hét múlva sem lesznek már sokkal többen. A népszerűtlenségre nincs valódi magyarázat, hacsak az nem, hogy a kitöltés mégsem pofonegyszerű –vagy nem annyival könnyebb, mint a NAV-ra bízni, vagy a csökkentett adattartalmú bevallást választani.

Utóbbi annyiban tér el a korábban már megszokott, ötven oldal nyomtatványt plusz száz oldal kitöltési útmutatót tartalmazó bevallási csomagtól, hogy egy sor, az átlagbevalló számára nem szükséges lap eleve kimarad belőle, így egy nagyjából átlátható kitöltésre váró nyomtatvány marad. Ebbe még beletartoznak a különböző kedvezmények, így a családi is, de például az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet már csak a teljes verzióval lehet bevallani.

Nagyjából fele-fele arányban választották a teljes, illetve a csökkentett verziót a magánszemélyek: 709 ezren a teljest, 697 ezren pedig a csökkentett mellett tették le a voksukat. A statisztikák szerint tehát a munkáltatóval elkészíttetett verzió mellett a teljes, a csökkentett és a NAV által legyártott bevallásnak van igazán létjogosultsága. A söralátétnek nevezett adónyilatkozatra nincs valódi igény –korábban az adóhatósági adómegállapítás, vagyis az adam volt még ennél is érdektelenebb, volt év, amikor azt tízezren sem választották.

Az elektronikus bevallás terjed – írjuk már legalább öt éve, de még mindig csak töredékét teszi ki az összes, 4,5 millió bevallásnak. A régi, kiküldött, kitöltött, visszaküldött nyomtatványt évről évre egyre kevesebben használják: tavaly még 745 ezren dolgoztak vele, két éve pedig 962 ezren. A legtöbben a nyomtatványkitöltő programot használják, s kevesebben, de még mindig 2,2 millióan inkább kinyomtatták, aláírták és postára adták 2013-ban.

Az elektronikusan beküldött bevallások száma viszont nőtt, 2012-ben 17, tavaly pedig már 24 százalékot tett ki az összes bevallás arányában – ebben az összehasonlításban csak a magánszemélyek által benyújtott bevallástípusok szerepelnek, vagyis a munkáltatói és a NAV-os elszámolás nem. Ezekkel együtt azért rosszabb lenne az arány, 21 százalék csupán. Ez azt jelenti, hogy még mindig elég messze vagyunk a papírmentes bevallások általános alkalmazásától.

A sok kicsi sokfelé megy

Az idén is van lehetőség az adó egy plusz egy százalékának felajánlására.

Tavaly kilencmilliárdot kaptak a civilek és 4,3 milliárdot az egyházak, a nemzeti tehetségprogram pedig 1,4 milliárdot szedett össze. Most is több mint 25 ezer szervezet verseng ezért a nagyjából kilencmilliárdért, az egyházak közül pedig 31 kapott technikai számot. Azt nem lehet tudni, lesz-e a szabályozásra bármilyen hatással az a strasbourgi emberi jogi bírósági ítélet, amely törvénysértőnek találta az egyházjogi törvényt. A bíróság szerint szabálytalanul vették el az egyházak egyházi státuszát, ám hogy ennek lesz-e bármilyen következménye, egyelőre nem ismert. A strasbourgi bíróság ítélete – ellentétben a luxembourgival – nem köti az államokat, s legfeljebb egy kártérítés során lehet felhasználni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.