A 2000-ben alapított, mára 3,3 milliárdos árbevételű vállalkozás számára a nyolcmillió dollár, azaz közel 1,8 milliárd forint első körös befektetés igen fontos, a C5 Capital ráadásul 25 százalék alatti tulajdonrészt kért cserébe. A cég vezetője és egyik tulajdonosa, Györkő Zoltán, ha nem is nyíltan, de körülírva vállalja: mivel a növekedésüket jelenleg biztosító termékeik lényegében készen vannak, a fejlesztés mellett a pénz nagy részét az amerikai terjeszkedésre, konkrétan marketingre tudják költeni.
Vagyis ha az 1,8 milliárd forintot nézzük, az több, mint a cég éves árbevételének a fele, tehát elsőre soknak tűnik 25 százalék alatti részesedésért. Ám mint NazoMoosa, a jelenleg 70 millió dollár értékű tőkét kezelő alap vezérigazgatója elmondta: ez nem kirívóan sok pénz. Számos példa van arra is, hogy egy cég éves árbevételét meghaladó finanszírozást adnak, akár nem irányító erejű részesedésért is, ha a vállalkozásban vagy a termékében olyan a növekedési potenciál. A C5 egyébként csak tízmillió dollár feletti cégekkel foglalkozik, s feltétel a stabilan húsz százalék fölötti növekedés is. A pénzen kívül minden olyan tudással segítik a cégeket, melyekbe befektetnek, amely nekik is a rendelkezésükre áll.
Könnyebben megítélhető az 1,8 milliárd forint nagyságrendje, ha sikersztorikkal vetjük össze. A ma már ötmillió felhasználóval rendelkező, valóban világhírnévnek örvendő magyar Prezi 2011 decemberében 3,2 milliárd forintot kapott. A másik nagy magyar technológiai sikersztori, a mobilbanki rendszerek fejlesztésével foglalkozó IND Group 2007-ben 4,4 millió eurót, akkori értéken 1,2 milliárd forintot kapott az Euroventures tőketársaságtól. Persze vannak kisebb befektetések is: a Portfolion például 220 millió forintot fektetett a Cryo nevű biotechnológiai cégbe, s a befektetés be is jött nekik: azóta már ki is szálltak, megtöbbszörözve a befektetésüket.
A BalaBit igazi startup: ötmilliós alaptőkével alapították a diplomájukat épp megkapott informatikus mérnökök, ezt fél év alatt el is költötték, majd az internetes lufi kidurranását követően úgy döntöttek, hogy az IT-security megoldásokra koncentrálnak. Ez jó döntésnek bizonyult: az elmúlt öt-hat évben stabilan tudtak évi harminc százalékkal növekedni. A társaságnál 150 ember dolgozik, nagy részük mérnök.
2005–2006-ban egy korábbi megoldásuk sikere nyomán már volt lehetőségük hasonló tőkebevonásra, ám akkor végül elszaladt mellettük a lehetőség, mert a cég nem volt elég érett rá – idézte fel Györkő Zoltán tulajdonos. Ezt követően fejlesztették ki a Shell Control Box nevű szoftverüket, amely a kiemelt jogosultságú felhasználók tevékenységének követésére és ellenőrzésére szolgál: azaz a kritikus fontosságú és titkos adatok felügyelete során ezzel a rendszerrel tudják kontrollálni és nyilvántartani, ki milyen adatot, információt nézett meg és mikor. Bár ez a problematika a Snowden-ügynek köszönhetően került igazán a figyelem középpontjába, a BalaBit már hat-nyolc éve foglalkozik ilyen megoldásokkal.
Most a közel-keleti piacban látnak óriási lehetőséget, s mint a tulajdonos mondja, ott jól jön, hogy magyarok. Hiszen elismert megoldást nyújtanak, amely nem izraeli és nem amerikai hátterű. A mára már milliárd dolláros piacról a cég – igen ambiciózusan – évi 80–100 millió dollár árbevétel elérését tűzte ki célul. Öt év múlva pedig a technológiai részvényekkel foglalkozó Nasdaqon jelennének meg. Ennek érdekében egy nemzetközi cégstruktúra kialakításába kezdtek, a magyar és a német vállalatuk fölé létrehoznak egy luxemburgi holdingcéget, ez kapja a most érkező pénzt is. A jelenlegi növekedési ütemet még fokozni szeretnék, ennek érdekében 18–24 hónapon belül újra külső tőkére lehet szükségük.
Kapcsolatrendszer, tudás, tapasztalat: így foglalta össze a tulajdonos, hogy a pénzen kívül mire számítottak a befektetőjüktől, ám a kockázati tőke terén ez igen ritka. Györkő Zoltán elmondta: nekik nem volt nemzetközi hátterük, a cég összes tulajdonosa és vezetője idehaza tevékenykedett, s bár az európai piacon sikeresen érvényesültek, belátták: az amerikai intenzív jelenlétet nem kerülhetik el, de ebbe kellő tudás és tapasztalat híján könnyű belefulladni. A C5-tel több mint egy évig tárgyaltak, s az utolsó pillanatban még feljebb tudták nyomni az árat, mivel aláírtak egy tízmillió dollár nagyságrendű, globális szerződést egy meg nem nevezett, de ismert távközlési gyártó céggel.
Kérdésre az ügyvezető elmondta: azért van szükség a luxemburgi holdingcégre, mert az amerikai és ázsiai tulajdonosi entitások kezelésére a hazai üzleti és jogi környezet nem alkalmas, hiányzik például a kiszámíthatóság. Ezentúl bevételeiket is a holdingcégben konszolidálják. – A lépés mögött nincs adóoptimalizálási szándék – mondta el az ügyvezető.
