Érveit azzal folytatta: „Míg a legtöbb központi bank már hosszú ideje magáénak tudhat patinás ingatlanokat, az MNB korábban rendre eladta a tulajdonában lévőket. Az elmúlt évtizedekben a magyar jegybank tulajdonába közel két tucat ingatlan tartozott, amelyek közül hetet kifejezetten üdülési célra használtak, ezt az üdülőhálózatot azonban 2009-ig teljesen felszámolták. Vagyis a korábbi hét üdülő helyett a mostani ingatlanvásárlásunk nyomán összesen egy képzési és szabadidőközpontja van az MNB-nek.” Matolcsy György külföldi központi bankokat is felsorolt, amelyek több oktatási és rekreációs ingatlannal is rendelkeznek.
Szavait nehéz lenne máshogy értelmezni, mint hogyha másnak lehet, akkor nekik miért ne?
Egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy „más jegybankok befektetési stratégiáját követve miért ne törekedhetne arra a Magyar Nemzeti Bank, hogy elősegítse saját eredményes gazdálkodását annak érdekében, hogy a következő években se terhelje veszteségmegtérítési kötelezettséggel a költségvetést, vagyis az adófizetőket?” Azt is egyértelművé tette, hogy honnan a forrás: az MNB 2013-at – az előző vezetés által betervezett 203 milliárd forintos veszteséggel szemben – „26,3 milliárd forintos nyereséggel zárta, így az ingatlanok megvásárlása nem jelentett terhet a központi költségvetésnek, ezáltal az adófizetőknek”.
Ezzel azért nem feltétlenül értett mindenki egyet, Bodnár Zoltán, az MNB volt alelnöke, a Magyar Liberális Párt gazdaságpolitikusa sem. A Liberális Magyarországért Alapítvány egy közelmúltban tartott rendezvényén kifejtette: amikor az MNB kórházépületet vásárol, megveszi a Magyar Tudományos Akadémia egy ingatlanát, vagy az alapítványainak előírja, hogy a tőkéjüket állampapírban tartsák, azzal lényegében a költségvetést finanszírozza, ami tilos az Európai Unióban, s e feletti aggodalmának már az Európai Központi Bank is hangot adott – tetgetlenségét garantáló törvényi előírásokból pedig nem következik az, hogy az MNB szabadon garázdálkodhat a nyereségével – jelentette ki.
|
| Fotó: Magyar Nemzeti Bank / Népszabadság |
Ugyanezen a rendezvényen Surányi György a témával kapcsolatban hangoztatta, hogy nem tud olyan esetről, amikor a GDP mintegy 0,9 százalékával megegyező összeggel rendelkezik a jegybank, s ennyit költ olyan célokra, amelyek nem szükségesek feladatai ellátásához. De hogy mit is vett a jegybank abból a kalkulációink szerint mintegy 30 milliárd forintból, amit eddig ingatlanokra fordított? Az újjáépülő portfólió első eleme az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) Kálmán Imre utcai székháza volt. Az ügyletet 2013-ban kötötték meg a felek, amely során az MNB 450 millió forintot fizetett ki a négyemeletes házért.
Az üzlet azonban csak azt követően vált ismertté tavaly augusztusban, hogy a jegybank az ingatlant egy újonnan életre hívott alapítványának, a Pallas Athéné Domus Scientiaének (PADS) továbbadta. Az épület nem véletlenül került az utóbbi szervezethez, hiszen az a terv, hogy az oktatási és tudományos céllal gründolt alapítványban az MNB tervezett közgazdászképzését, ezen belül a bankárképzést támogassák. Ennek egyik helyszíne lenne a Kálmán Imre utca. Itt pedig meg is kell állni, miután az MNB pénzköltése nem csak az ingatlanvásárlásokban merül ki.
A jegybank vezetése egy új alapokon álló, nem a „bukott neoliberális tanokat hirdető” közgazdászképzést szeretne itthon megvalósítani.
Ennek háttérországaként egy mára hat szervezetből álló alapítványhálózatot hozott létre, amely számára döbbenetesen nagy forrást biztosított. Az említett PADS mellett immár létezik a Pallas Athéné Domus Animae (PADA), a Pallas Athéné Domus Concordiae (PADC), a Pallas Athéné Geopolitikai (PAGeo) és a Pallas Athéné Domus Mentis (PADM) Alapítvány. Ezeket mind 2013 végén vagy 2014 első negyedévében hívták életre.
A „csoportot” 2014 decemberében kiegészítették a Pallas Athéné Domus Innovationisszal (PADI). Ezek mindegyike arra hivatott, hogy a jegybank által tervezett új, „unortodox” alapokon nyugvó közgazdászképzést talpra állítsák és működtessék. Van, amelyik alapító okirata szerint pénzügyi szakemberképzéssel vagy bankárképzéssel foglalkozna, van, amelyik geopolitikai tudásteremtést ösztönözne, s akad olyan is, amelyik a határon túli gazdasági oktatást támogatná. A szervezetek együttes vagyona pedig az MNB többszöri tőkejuttatásának hatására mára megközelíti a 240 milliárd forintot, amely forrás döntő részét állampapírban helyeztették el velük.
A szervezetek léte azért is érdekes, mert nemcsak a volt Iposz-székház, hanem több, később vásárolt ingatlan is végül egyik vagy másik alapítványhoz került. Ez lett a sorsa a várnegyedben, az Úri utcában talál ható volt budai városházának is, amelyért 1,85 milliárd forintot fizettek a Magyar Tudományos Akadémiának. Ez a ház a Matolcsy György által elnökölt PADA vagyonelemei között lelhető fel. A tervek szerint ebben az épületben egy Magyarországon egyedül álló, angol nyelvű, nemzetközi oktatóbázissal és hallgatói körrel rendelkező doktori iskolát kívánnak üzemeltetni 2016 szeptemberétől.
Nagy ívű terv!
Mint ahogy az is, hogy e mellé az épület mellé a PADA az ugyancsak a várnegyedben található, újraépített Lónyay-villát is megszerezte. A legszebb pesti panorámát kínáló ingatlanért húzós összeget, 3,4 milliárd forintot utaltak át a Budapanoráma Kft. számára. Az ingatlan teljes számlája azonban ennél biztosan magasabb lesz, hiszen az építési munkákkal még nem végeztek. Az adásvétel kapcsán kiadott MNB-közleményben rámutatnak, hogy az alapítvány az eredetileg Ybl Miklós tervei szerint épült és a második világháborúban elpusztult volt Lónyay-villa helyén – a műemlékvédők által egy évtizede erősen vitatott elképzelés szerint – az eredeti tervek alapján fogja újraalkotni az épületet.
A házban „közgazdasági, pénzügyi képzésekkel kapcsolatos rendezvényeknek és a kor követelményeinek megfelelő szakmai könyvtárnak is otthont kívánnak adni”. Ezenfelül az alapítvány által szervezett előadások, kiállítások és más közösségi rendezvények helyszíneként is szóba jön majd a Lónyay-villa. A jegybankhoz közeli új ingatlanportfólióból még egy épület köthető valamely Pallas Athéné Alapítványhoz. Ez pedig Kecskeméten, az Izsáki úton található, ahol a megyei kórház néhány osztálya működött. Az ingatlanra a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) írt ki pályázatot tavaly,miután a kórház új helyre költözött.
Ezen 1,7 milliárdos ajánlatával a jegybank lett a befutó. A kórházépület ugyancsak oktatási célokat szolgál majd, így nem is véletlen, hogy ma már abban a kecskeméti bejegyzésű PADM-ben lehet fellelni, amely alapítványt a Bács-Kiskun megyei közgazdasági és pénzügyi szakemberképzés támogatására hívtak életre. Ha a tervek valóban megvalósulnak, akkor egy komoly felsőoktatási csomópont jöhet létre a környéken, hiszen a kórházzal szemben, az utca másik oldalán a Kecskeméti Főiskola épülete található.
Az utóbbin kívül az MNB még egy vidéki ingatlannal büszkélkedhet. A Tiszaroff kistelepülésen található Borbély-kúriát – ugyancsak 2014-ben – 415 millióért szerezte meg, amellyel kapcsolatban közleményben igyekezett hangsúlyozni, hogy jó üzletet kötött, hiszen eredetileg 680 millió forintért hirdette meg a közvetítő cég.
Tiszaroffon viszont már nem a tanulásé, hanem a pihenésé lesz a főszerep, a „társadalmi felelősségvállalási stratégiájának értelmében a jegybank törekszik arra, hogy béren kívüli juttatással, támogatási és segélyezési rendszer működtetésével, valamint egyéb jóléti szolgáltatásokkal támogassa több mint ezer munkavállalóját”.
Ezzel az ingatlanok sorából már csak a legdrágább és a legújabb szerzemény hiányzik. Előbbi a V. kerületben található Eiffel Palace, amelyet 45,3 millió euróért, azaz mintegy 13,9 milliárd forintért vittek el. Alighanem éppen a csillagászati vételárral magyarázható, hogy az adásvételek közül ez az ügylet kapta a legnagyobb figyelmet. A patinás, teljes rekonstrukción átesett irodaházban van, ahol csak havi húsz euróért lehet egy négyzetmétert kibérelni, bár akad, akinek ez sem szegi kedvét, hiszen a Pricewaterhouse Coopers például már jó ideje itt lakik. Ám nem csak külsősöket szeretnének látni az irodaházban, hiszen az MNB egyes részlegeit is itt helyezné el.
|
És a legdrágább szerzemény, a lipótvárosi Eiffel Palace
Földi Imre / Népszabadság |
A legújabb, idén januárban megszerzett vagyonelemnek pedig – legalább is egy darabig – a Pusztaszeri úton álló ingatlan tekinthető, amely ugyan hónapok óta üresen állt, ám korábban az MTA Kémiai Kutatóközpontja volt. A vételár az ugyancsak frekventált hely miatt itt sem filléres tétel volt, hiszen 2,9 milliárdért vitték el. Az elképzelések szerint a házat a szükséges átalakításokat, fejlesztéseket követően képzési, oktatási, kutatási és konferencia-központként kívánja hasznosítani az MNB. Hogy a kutatóközponttal nem ért véget az ingatlanvásárlások sora, az szinte biztosra vehető.
Erre utaló jel, hogy a már említett PAGeo Alapítvány vagyonfelhasználási szerkezetén idén áprilisban figyelemre méltó módon változtattak. A törvényszéki dokumentumok szerint – amiről néhány hete számolt be a Népszabadság – immár „a kuratórium az alapítvány céljai megvalósításával összefüggésben dönthet ingatlan vételéről és fejlesztéséről”. Egy újabb adásvétel közeledtére az utal, hogy a PAGeo az egyik olyan szervezet a hat Pallas Athéné Alapítvány közül, amelynek nincs még saját épülete. Alapító okirata szerint most az MNB Szabadság téri székházában van bejegyezve.
