Sem az ellenőrzéssel, sem a bűnüldözéssel nem érhető el százszázalékos eredmény az adócsalások visszaszorításában, mert ahol 27 százalékos az áfa, ott mindig lesz csalás. Egy cigicsempész-hálózat egy hét alatt áll fel nulláról. A kár évente legalább ezermilliárd forint.
Mennyi éves szinten a be nem folyt adó? Szakértők ezer- és háromezermilliárd forint közöttire becsülik ennek nagyságát valamennyi adónemre vetítve, ám ez utóbbiban már a kedvezmények, visszaigénylések, azaz legális csatornák is benne vannak. A tényleges csalás ennél jóval kisebb, de még így is brutális ez a szám. Az elcsalt adó jelentős része, 80 százaléka áfa – nem véletlenül. Ennek egyszerű oka van: amíg idehaza extra magas, 27 százalék az áfakulcs, addig a határon átnyúló kereskedelem áfamentes. Ameddig ez a két tényező adott, a lehetőség is adott a könnyű, de hatalmas értékű csalásokhoz.
Elúszott milliárdok
Vagyis nem csoda, ha az adóhatóságnak az lehet sikerélmény, hogy a több mint ezermilliárd forint elcsalt adóból 149 milliárdot felderítenek a pénzügyi nyomozók, s ennek nagyjából húsz százalékát vissza is tudják szedni. A NAV kimutatása szerint a teljes kimutatott adótartozás majd 2500 milliárd forint, ebből mintegy 2000 milliárd azonban behajthatatlan. Kiürített, jellemzően felszámolás alatt álló cégek tartozásai, amit már soha nem lehet beszedni. Évente több százmilliárd forintra rúg az az összeg, amelyet elévülés és egyéb okok miatt le kell írni – az Állami Számvevőszék minap nyilvánosságra hozott ellenőrzése szerint 2009 és 2013 között mindösszesen 3800 milliárd forint volt a behajtatlan hátralék, ideértve az elengedett, mérsékelt bírságtételt is.