Adatok cáfolják a propagandát
Több ponton is cáfolja a rezsipropagandát a közműhivatal három hónap után most frissített, az eddiginél több európai főváros lakossági energiaárát összehasonlító elemzése. Azért vannak jó adatok is.
Magyarországon a jövedelmekhez képest mért rezsikiadások immár Európa alsó harmadába tartoznak – ezzel a szokásosnak mondható fordulattal ecsetelte Lázár János kancelláriaminiszter az Orbán-kabinet rezsiügyi fáradozásait.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) három hónap után most frissített és bővített adatsora szerint viszont a példának vett kétkeresős, gyermektelen család jövedelmén belül a gáz- és villanyszámla 4,7 százalékot tesz ki: ez a felmért 25 uniós főváros sorában még mindig a tizedik legrosszabb, vagyis rontjuk az átlagot annak ellenére, hogy júniusban 21 főváros közül még Budapesten volt a 7. legnehezebb a rezsifizetés. Igaz: a 4,7 százalék jóval alatta marad a Fidesz által a rezsiharc indokaként korábban hangoztatott több tíz százaléknak.
|
Németh Szilárd és a számlakép
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
Nehezen passzírozható a politikai szólamok öntőformájába vásárlóerő szerinti áramtarifa-helyezésünk. A 23-ról 29-re bővülő listán ugyan szintén javítottunk, de csak a 10. legrosszabbról a 13.-ra. Ez változatlanul átlag feletti terhelés. Igaz, a lista bővítése nélkül már javítottuk volna az átlagot. Nem hagyható szó nélkül, hogy a miniszter szokás szerint ismét összemosta Európát az EU-val. Mivel a kontinens unión kívüli államaiban jellemzően jóval olcsóbb az energia, a valódi európai listákon cudarabbul állnánk.
A tényleges áramtarifa-adatok fényében a rezsipropaganda szintén felülvizsgálatra szorul. Az eddigi, 23 fővárost tartalmazó lista szerint nálunk volt a második legolcsóbb az áram. Ám mivel Budapestet e tekintetben csak a lista egyetlen unión kívüli tagja, Belgrád verte meg, kormánytényezők – többé-kevésbé pontosan – azt hangsúlyozták, hogy az EU-ban nálunk a legolcsóbb az áram. A most felkerült hat tagból azonban három – Szófia, Tallinn és Valletta – rögtön elénk vágott.
Igaz, utóbbit azóta beelőztük. Vilniusban is csak egy hajszállal mérték drágábban a villanyt. A listakiegészítés alapján feltehetőleg eddig se volt igaz az a kormányzati állítás, hogy unió-szerte nálunk a legolcsóbb az áram. A valós adat szerint egyelőre csak a bronzérmet mondhatjuk magunkénak. A – MEKH közleményében leginkább hangsúlyozott – gázár viszont adhat okot büszkeségre. Annak ellenére, hogy a lista itt 22-ről 26-ra bővült, a tényleges árak szerint megőriztük a Bukarest mögötti második helyezésünket.
Igaz, nem ülhetünk a babérjainkon, hisz az újonnan felkerült kelet-európai fővárosok szorosan a nyomunkban járnak. A vásárlóerő szerint még javítottunk is az ötödik legkedvezőbbről a negyedikre: csak a brüsszeliek, londoniak és luxembourgiak fizethetnek felszabadultabban a fűtésért.
Új tagok
A nemzeti közműhatóságok megrendelésére egy finn cég által havonta frissített adatsorban eddig 22 uniós főváros és Belgrád tényleges és vásárlóerő szerinti áramárait vetették össze. Ez a lista most további hat uniós taggal – Bulgária, Ciprus, Málta és a balti államok fővárosaival – bővült. A jövedelmen belüli rezsikiadásokat, illetve a tényleges és viszonylagos gázárakat összevető, 21 uniós fővárost felvonultató listát mostantól Szófia, Tallinn, Riga és Vilnius is kiegészíti; utóbbin szerepel Belgrád is.
