A versenyhivatal pofára ejtette a kormányt
Kartellezésnek nyomát sem találta az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közti szakaszának félbehagyott nagyberuházásán a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – számolt be az Origo. A kivitelezők áregyeztetésének állítólag Brüsszelben megfogalmazódott gyanúja annak ellenére nem igazolódott, hogy ez szolgált indokul a kormánynak a három szakaszra bontott, összességében 110 milliárd forintos nagyberuházás áprilisi leállítására. A 28,9 kilométernyi sztrádát építő cégek, köztük a Simicska Lajos többségi tulajdonában lévő Közgép Zrt., valamint az A-Híd, a Colas, a Strabag és a Swietelsky ellen nem indul versenyfelügyeleti eljárás.
A GVH döntése nem jogerős. A versenyhatósághoz még áprilisban bejelentéssel forduló Miniszterelnökség ugyanis nem fogadta el az M4-es építésére aláírt szerződések felmondásának jogosságát kétségessé tevő végzést, és jogorvoslatért a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult. Formai kifogást aligha emelhetnek, miután a Lázár János miniszter által irányított tárca bejelentését a GVH a törvényi határidőn belül elbírálta, és megállapította, hogy a „versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei nem állnak fenn”.
|
Ez a félbehagyott felüljáró is sokba lesz még
Veres Viktor / Népszabadság
|
Ha a kormány panaszait esetleg a bíróság sem találja elég fajsúlyosnak, a Miniszterelnökségnek új sztorival kell magyaráznia, miért is penderítették ki az épülő M4-es autópályán dolgozó kivitelezőket. Az a tavasszal köztudatba bedobott történet ugyanis, hogy az Európai Bizottság jelezte, az Abony és Fegyvernek közötti sztráda nagyberuházásán kartellra utaló jeleket találtak, mindvégig sántított. Mi több, a brüsszeli bizottság hivatalos közléseiben egyenesen tagadta, hogy a kivitelezők összebeszélésére figyelmeztették volna a magyar kormány tárgyalódelegációját.
És arra is felhívták a figyelmet: a bizottság már csak azért sem foglalkozott az M4-es megvalósításának körülményeivel, mert az unió pénzalapjai soha egyetlen fillér támogatást nem ígértek a projekthez. Vagyis a kormány úgy adott felhatalmazást a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-nek az ország kellős közepére megálmodott autópálya közbeszerzésének lefolytatására és a legjobb ajánlatot adó építőcégek szerződéseinek megkötésére, hogy valójában mindvégig tudta: a munkálatok kifizetésében a közösségi forrásokra nem számíthat. Ehelyett kizárólag a költségvetés pénzéből építkezhet.
Bárhogy is, az M4-es építkezéséről a kirúgott kivitelezők hónapokkal ezelőtt levonultak. A félkész autópálya torzójának jövője pedig egyelőre tisztázatlan. Noha a kormány a hírek szerint nem mondott le az útszakasz befejezéséről. Nyomvonalán alighanem szintbeli kereszteződéseket tartalmazó „gyorsút” épül majd, aminek Tiszán átívelő hídjához azért felhasználnák az elzavart építők által legyártott, már kész hídelemeket. De a tervekben szerepel az is, hogy 2019-ig az útszakaszt gyorsforgalmi úttá fejlesztenék.
Szépséghiba, hogy az immár a költségvetésből finanszírozott beruházás megvalósításához a kormány esetleg nem kapja meg a kényszerből távozó kivitelezőktől remélt kártérítéseket. Sőt ha bebizonyosodik, hogy az öt cég nem kartellezett, felmondott szerződése miatt az állam még nekik fizethet.
