Január és június között a KSH összességében 4225 milliárd kiskereskedelmi forgalmat becsült, míg az online pénztárgépekben ez idő alatt csak 3923 milliárd forintnyi, tényleges forgalom jelent meg. Ez így statisztikai értelemben nem lenne jelentős eltérés, a 300 milliárd forintos és hétszázalékos különbség súrolja a hibahatárt. Ám nemrég pont a kormánypárti sajtóból derült ki, hogy az online kasszák összesített adatai az ezek használatára kötelezett vendéglátós és szállodás vállalkozások forgalmát is tartalmazzák, pedig ezek nem kiskereskedelmi tevékenységet végeznek.
Vagyis, ha az összehasonlítás során nem nézzük a netes kereskedelem adatát, de a KSH kiskereskedelmi becsléseihez hozzácsapjuk a szállodák és a vendéglátóhelyek forgalmát,
már hatalmasra nyílik az olló a KSH becslései és a NAV szerverein megjelenő valóság között.
Bár a júliusi és augusztusi online kasszák adatai még nem ismertek, a blokkk.com kiskereskedelmi hírportál számítása szerint július végére már 1200 milliárdra nőtt a különbség a statisztikai becslések és az online kasszák forgalma között, s lapunk saját kalkulációi szerint is jócskán ezermilliárd feletti az eltérés.
Mindez pedig árnyalja azt, hogy a KSH az utóbbi időszakban rendre rekordméretű piacbővülésről számolt be. Ugyanakkor a statisztikai hivatal lapunknak küldött válaszából kiderül, hogy az online kasszaadatok és a becsléseik között mutatkozó különbségnek nem lehet hatása a GDP-adatban is megjelenő kiskereskedelmi növekedési indexre, mivel a hivatal módszertana nem változott. Az online kasszák pedig csak január óta elérhetőek, így azokat nem lehet összevetni tavalyi forgalmi számokkal.
A KSH a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó havi becsléseit jelenleg nyolcezer cég havi adatszolgáltatásából, illetve egyéb kiegészítő adatok – például a Nemzeti Dohánykereskedelmi NZrt.-től átvett dohányforgalmi adatok – alapján számítják. Ezeket többszörös összefüggés-vizsgálat alá vetik, így ellenőrzik az egyes adatszolgáltató cégek forgalmi számait, illetve a csoportszintű eredményeiket. A hivatal a beérkezett adatokat más adatokkal is összeveti, így rendszeresen használt adatforrás például a Magyar Ásványolaj Szövetség üzemanyag-forgalmazási adatai (a töltőállomások forgalma beletartozik a kiskereskedelmi statisztikába), a NAV-tól az áfabevételi számai vagy épp az új autók forgalomba helyezésének adatai.
Hogy az online kasszák forgalma miért jóval kisebb, mint a KSH becslése, érdemi választ a hivatal nem adott.
Korábban a hivatal csak arra hívta fel a figyelmünket, hogy számos olyan kiskereskedelmi terület van – netes kereskedelem, gépjármű-kereskedelem, szolgáltatók kiegészítő kiskereskedelmi tevékenysége –, amelyek nem online-kassza-kötelesek, ugyanakkor ezeket a KSH beszámítja. Számításainknál természetesen mi is figyelembe vettük ezt a tényt, így jött ki a júniusra 700 milliárd felé rúgó különbség. A KSH azzal kívánta rövidre zárni a témát, hogy leszögezte: „A statisztikai adatok előállításához felhasznált adatforrások minőségére, megbízhatóságára vonatkozó információt nem tesz közzé.”