Úgy értsem, hogy a távközlési cégeket a legaktívabban adóztató országokba is örömmel fektetik a pénzüket?
 |
Baksaas: Az ügyfelek nem tolerálják az áremelést
Reviczky Zsolt / Népszabadság
|
A kormány stratégiai partnereiként közösen szeretnénk megtalálni az utat, hogy ki tudjuk használni a frekvenciákat, melyekbe sokat fektettünk. Magyarországon magasabb adók terhelik a távközlési szolgáltatásokat, mint bárhol másutt! Minden második mobiltelefonra költött forint az államnál köt ki. Szeretnénk a gazdasággal egyszerre növekedni, arányosan hozzájárulni a közkiadásokhoz.
Úgy hallani, hogy az árak miatt is az utolsó percig gondolkodtak, beszállnak-e a frekvenciákért zajló licitbe?
Hogy az ország iránti elkötelezettségünk nem üres szólam, azt épp a frekvenciabefektetéseink igazolják. Európában mindenütt drága a frekvencia, így minden esetben alaposan mérlegelünk. A Telenor eltökélt abban, hogy 12 országban mind a 180 millió ügyfeléhez elvigye az internetet. Ez lehetetlen költséghatékony frekvenciák nélkül, hiszen fejlesztenünk is kell, az ügyfelek pedig nem tolerálják az áremelést. Tehát uniós szinten összehangolt frekvenciastratégiára van szükség.
Összehasonlítva más országokkal: súlyos a helyzet nálunk?
A távközlést mindenütt könnyen megtalálja a politika, ha adókat kell kivetni, hiszen jól nyomon követhetők a bevételeink. De ha felbomlik az adózás és a jövedelmezőség egyensúlya, a szektor nem tud hozzájárulni a növekedéshez. Ezért közösen kell megoldást találni a problémákra, partnerként, nem pénzforrásként kezelve őket. Ebben Magyarországon pozitív elmozdulást érzek.
Ön a mobilcégeket tömörítő világszervezet, a GSMA elnöke is. Nem volna szükség hatékonyabb érdekérvényesítésre Magyarországon?
Azok az országok lesznek versenyképesek, ahol a kormány hatékonyan szabályozza a szektort, s valódi párbeszéd zajlik a kormányzat és az iparág között azért, hogy a mobiltechnológiák előrevigyék a gazdaságot.
Lát pozitív változást?
Európa – finoman szólva – kihívások előtt áll. Az USA elhúzott Európa mellett: jobb a 4G-hálózat, alacsonyabb árak mellett nagyobb a fogyasztás, így jobban keresnek a szolgáltatók. Naná, hogy ott fektetnek be! Nyolc éven át csak a fogyasztói árcsökkentés volt a kulcskérdés Brüsszelben, de már beláthatnák: invesztálni is kell az ágazatba! Amerikában egyszerű szabályozással sikerült csökkenteni az árakat és javítani a színvonalat. Az unióban pedig bonyolult és rövidlátó a szabályozás, mely tagolja a piacot az országhatárok mentén. Ez nem segíti a munkahelyteremtést és a növekedést.
Miért kell mindenkinek mobilnet?
Ha Európában megvalósul az egységes digitális kommunikációs piac, az 110 milliárd euró bevételt hoz az uniós gazdaságnak, ami 0,8 százalékos növekedés. Nemrég Mianmarban indítottunk el teljesen zöldmezős beruházásként mobilszolgáltatást. A helyiek eddig alig tudtak telefonálni és nem volt internetkapcsolatuk. Ha a mobilinternet ott van az emberek kezében, az új üzleti lehetőségeket hoz, serkenti az innovációt, javítja az oktatás minőségét, vagyis hasznos a társadalom és a gazdaság szempontjából. Van még hová fejlődni: világszinten már az ügyfeleink húsz százaléka hozzáfér a nethez, de még nyolcvan százalék nem! Jó hálózatok, valós igényeket kielégítő szolgáltatások és olcsó készülékek segítségével ez nagyot változhat. Ma a bevételeink 75 százaléka származik hangszolgáltatásból, de néhány év múlva ennek aránya nem lesz több 25 százaléknál.
Támogatja a roamingdíjak eltörlését?
A fejlesztések, a 4G-hálózatok csak akkor hozzák el az elvárt gazdasági előnyöket, ha változtatunk a filozófián, és egységes vagy közel egységes árakon dolgozunk az unión belül.
Az internetre építő géniuszok, mint a Google és a Facebook, Európában sok pénzt keresnek, de alig adóznak. Partnereik vagy ellenségeik?
Néhány napja a Facebook leállt pár órára, s ügyfeleink valósággal megrohamozták az ügyfélszolgálatokat, mert „nincs mobilinternet”. Ez jó példa arra, hogy egymásra utalt játékosok vagyunk. Az Európai Bizottságnak is észre kell vennie, hogy míg a távközlés szigorúan szabályozott iparág, ez nem mondható el a globális internetes játékosokra, így pedig nem kiegyenlítettek a feltételek.
Adóztassák meg a Facebookot? Magyarországon is felmerült, másutt meg is próbálták. Nem sikerült.
A szabályozás nem csak adóztatás. Mi kiegyenlített feltételeket szeretnénk. Az együttműködés alapja lehetne, hogy mi ismerjük az ügyfeleket, tudunk nekik számlázni, míg ők globális szinten tehetnek szert reklámbevételekre. Nekik vonzó szolgáltatásaik vannak, nekünk hálózatunk, ami ezeket elérhetővé teszi. Mi milliárdokat fektetünk hálózatfejlesztésbe, és helyi szinten adózunk, jelentős foglalkoztatók vagyunk helyben is, róluk ez nem mondható el. Az internetes cégek forgalmat generálnak nekünk. De nekik mi jelentjük a növekedési lehetőséget: 7-8 milliárd előfizetőt regisztrálnak a világ mobilhálózatain, miközben a Facebooknak viszont még csak 1,3 milliárd felhasználója van.
