Az elmúlt évek sokszor kifejezetten ostorozó és nem túl szép eredményei után erre az évre egészen tisztes helyzetet vázolt a magyar gazdaságot és üzleti életet illetően a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) az idei, immár 22. alkalommal elkészített, s kedden bemutatott konjunktúrajelentésében. Amennyiben a számok mélyére nézünk, akkor kiderül, hogy a korábbi években sok problémát okozó jogbiztonság és kiszámíthatóság terén valóban érdemi javulás tapasztalható, ám a körülmények mégsem mondhatóak megnyugtatónak. Arról pedig nem is beszélve, hogy egyre inkább megalapozottnak tűnnek azok a bírálatok, amelyek szerint az oktatási területen komoly baj van, s ez előbb-utóbb felszínre tör. A vállalatvezetők ugyanis kifejezetten romló munkaerőpiaci gondokról beszélnek, s ez különösen a szakemberkínálat területére igaz. A kamara azért erre az évre 3 százalékos GDP-növekedést jelez előre.
Az alapvetően külföldi érdekeltségű vállalatok vezetői körében elvégzett kutatásból az szűrhető le, hogy egyes területeken valóban kedvező és ráadásul nagyarányú változások történtek az elmúlt egy évben. A megkérdezett több mint 220 cég vezetője úgy véli, hogy a nemzetgazdaság jelenlegi helyzete lényegesen jobb, mint tavaly ilyenkor, s a kilátásai is javultak. A kedvező megítélés olyan erős, hogy 2005 óta nem volt ilyen kedvező a pozitív és a negatív válaszok egyenlege – hangsúlyozta Dale A. Martin, a kamara elnöke. A változás számokban is szembeötlő, hiszen a megkérdezettek 31 százaléka úgy véli, hogy a nemzetgazdaság helyzete javult, míg tavaly mindössze 20 százalék vélekedett hasonlóan. Az ugyancsak örömteli változás, hogy azok aránya markánsan csökkent – 21-ről 15 százalékra –, akik úgy vélik: a gazdaság helyzete romlott. Ebben a környezetben talán nem is meglepő, hogy azok aránya, akik újra Magyarországon fektetnének be, az elmúlt évi jelentésben szereplő – roppant gyenge – 71 százalékról 2016-ra 80 százalékra ugrott.
Lepsényi István, Dale A. Martin, az elnök középen és Dirk Wölfer kamarai főtitkár Forrás: duihk.hu |
A kedvező változások egyenes következményének tekinthető, hogy a beruházásaikat növelő társaságok és a foglalkoztatottak létszámának emelését tervező vállalkozások köre bővült a 2015. évihez képest. A foglalkoztatás növelésének szándéka például olyan mértékű – a válaszadók 43 százaléka új munkaerőt kíván felvenni az idén –, amelynél magasabb mutatóra egészen 2001-ig kell visszamenni.