A folyamat végén tehát egy másik vállalkozás viheti tovább a Zsolnayt, a korábbi tartozásoktól megszabadulva. Akik most szemeznek a céggel, az építőipar fellendülésében bíznak. Az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén mintegy 150 olyan Zsolnay kerámiával díszített, műemléki védettségű középület áll, ami felújításra szorul. Ez önmagában egy 10-20 milliárd forintnyi potenciális megrendelést jelentene. Egy adósság nélküli Zsolnaynak az már jó alap a starthoz.
A Zsolnay közleményében azzal magyarázta a kormány lépését, hogy a gyárat erőszakos kivásárlás veszélye fenyegeti, s ehhez az önkormányzati képviselők asszisztálnak. Kiderült, hogy a kiemelt céggé nyilvánítást Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármester kezdeményezte. Ő lapunknak azt mondta, örül a kormány lépésének, mert a kiemelt státusz védettséget ad a Zsolnaynak. Csődveszélyről nem tud, de elárulta, hogy a cég tavalyi eredménye gyengébb lesz, mint a 2014-es. Nem reagált a Zsolnay vezetőinek vádjára, de arra sem válaszolt, hogy Pécs szeretné-e visszaszerezni a gyárat.
Az állami felszámolással Pécs jól járhat, hiszen nagy valószínűséggel megmarad a jelenleg 150 embert foglalkoztató gyár és vele a Zsolnay-legenda. Az állami Magyar Fejlesztési Bank Zsolnaynak nyújtott 800-900 milliós hitele nagy részét persze le kell írni. Hogy az MFB engedje el a Zsolnay adósságát vagy annak nagyobb részét, a város vezetői már többször is kérték. De még ezzel sem lenne garancia arra, hogy fejlesztések híján jobbra fordul a cég gazdálkodása. Forrásunk szerint hozzávetőleg 200 millió forintnyi adóssággal a Zsolnay talán elbírna.
Az 1853-an alapított pécsi Zsolnay rendszerváltás utáni története sikertelenségek sorozata. A nyolcvanas évek végén még másfél ezer embert foglalkoztató, piacait időközben elvesztő vállalkozás Toller László, Pécs szocialista polgármesterének köszönhetően került a város tulajdonába 2005-ben egymilliárdos adóssággal együtt. Nem sikerült talpra állítani. A 2009-től már a Fidesz irányította Pécs vezetői külső befektetőt találtak: az ingatlanfejlesztésben akkoriban igen aktív üzletember, Jászai Gellért cége, az M-B Kft. ígérete, a kétmilliárdos fejlesztés elmaradt, s a céget 2011-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgépnek adta el. Fejlesztésbe a milliárdos állami megrendelésekkel kitömött, ma már kegyvesztett Közgép sem fogott, de havi 30 milliós apanázzsal segített. Egy év elteltével ingyen visszaadták a részvényeket Pécsnek.
A cég 74,5 százalékos részvénycsomagját 2013-ban a szír származású, évtizedek óta Budapesten élő svájci, órakereskedelemmel foglalkozó Bachar Najari vásárolta meg 180 millió forintért. A vállalt félmilliárdos tőkeemelést vitathatón ugyan, de teljesítette: az összegből 200 milliót készpénzben tett le, 300-at pedig egy vitatott értékű hajmáskéri ingatlant apportálva. A város ezt a lépést bíróságon támadta meg, de a svájcinak lett igaza. Pécs és Najari viszonyát később az is rontotta, hogy az üzletember megpróbálta felesége cégének kijátszani a Zsolnay márkanév külföldi használati jogát.
A Zsolnay vezetői az elmúlt három évben soha egyetlen kérdésünkre sem reagáltak.
