A foglalási rendszerekből és a menetrendekből kiválóan monitorozhatók, melyik légitársaság mekkora szereplőnek számít az adott repülőtéren, hiszen a géptípus, a menetrend és a járatok sűrűsége alapján pontosan megmondható, hogy melyik fuvarozó mennyi helyet kínál fel a járatain.
Az adatokból kiderül, hogy Budapesten egyértelműen a Wizz Air a legnagyobb szereplő: összesen 32 százalékot hasít ki a piacból, míg legnagyobb vetélytársa, a Ryanair tízet. Hasonló kapacitással üzemel Budapesten a hagyományos légitársaságok legnagyobb játékosa, a Lufthansa, míg az Air France–KLM csoport hat, a Turkish Airlines pedig három százalékot hasít. A diszkont-légitársaságok szegmensében a bronzérem az Easyjetnek jutott, öt százalékkal.
A fapados légitársaságok Budapesten 80 százalék fölötti kihasználtsággal repülnek, de igen jók az adatok a hagyományos légitársaságok esetében is, nem egy gyűjtő-elosztó repülőtérre még ennél is nagyobb töltöttséggel repülnek a gépek – ez a Malév kiesésének köszönhető, amely a töltöttségi adatokon még mindig megmutatkozik.
|
A fapadosok Budapesten 80 százalék fölötti kihasználtsággal repülnek - Kurucz Árpád / Népszabadság |
A forgalom várhatóan idén szerényen bővül Budapesten – 2014 első két hetében hét százalék volt a növekedés az előző év azonos időszakához képest, de ez a tempó várhatóan nem tart ki egész évben, az csak az ünnepi forgalomnak köszönhető – ahol tavaly 8,52 millió utas fordult meg.
Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója nemrég a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy bár a Ryanair már csak három géppel van jelen Budapesten, nincs napirenden a repülőtéri betonon felépített, könnyűszerkezetes beszállítókapuk lebontása, mivel azok továbbra is időt takarítanak meg az alacsony költséggel és gyors fordulóidővel működő diszkont-légitársaságoknak.
Az 1-es terminál újranyitásán sem érdemes elgondolkozni a következő 3-4 évben, amíg az utasszám nem éri el 11-11,5 millió főt – mondta a vezérigazgató.
A Wizz Air ráadásul, amelyik a nyári menetrendtől immár nyolc géppel lesz jelen a ferihegyi Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren, megelégedéssel használja ezeket a létesítményeket. Az utasok ez irányú elégedettségét még egyetlen felmérés sem mérte, ám a tényekhez hozzá kell tenni, hogy a Budapest Airport szolgáltatásaival az utasok – összességében – elégedettek, legalábbis a nemzetközi felmérések szerint.
|
Óriásira nőtt a Wizz Air a hazai piacon - Kurucz Árpád / Népszabadság |
A magyar piacban még mindig van növekedési lehetőség, ezt mutatják az új járatok is: a nyári menetrend kezdetétől a Brussels Airlines napi háromra növeli a brüsszeli járatok számát, ahogy a Turkish Airlines is naponta háromszor repül Isztambulba. Az Air France menetrendjébe visszatér a kora reggel induló gép, amellyel elérhetők az észak- és dél-amerikai párizsi csatlakozások. Az Etihad segítségével újjászervezett Air Serbia naponta repül Belgrádba, míg az UP, az izraeli El Al fapados cége is indít heti 11 járatot a Ben Gurion repülőtérre, igaz, ezek üzemeltetik az El Al járatokat, vagyis tulajdonképpen helycsere történik, szerény frekvencianövelés mellett.
A diszkontcégként ismert Norwegian Air Shuttle kihasználva az uniós nyitott égbolt lehetőségét London Gatwickre jár majd hetente háromszor, ahonnan csatlakozásokat kínál észak-amerikai repterekre. A Jet.com pedig hetente kétszer Leeds Bradford repülőterére indít járatot, amely kiváló s magyarok által eddig fel nem fedezett turisztikai célpont. Az Air France–KLM csoport diszkontfuvarozója a meglévő rotterdami útvonal mellé Párizsba, az Orly reptérre is jár majd áprilistól, előbb hetente kétszer, aztán nyártól háromszor.
A Wizz és a Ryanair sem ül a babérjain: előbbi nemrég jelentette be az ősszel induló grúziai Kutaiszibe tartó járatát, míg a Ryanair ősztől napi háromra sűríti a frekvenciát London Stansted felé, valamint heti öt járat helyett naponta közlekedik Dublinba is. Mivel ezt a sűrítést a Ryanair továbbra is három géppel oldja meg, vélhetően pár járatot meg is szüntet a cég ősztől.