Megérinteni a csillagokat

A Discovery Science csatorna tavaly pályázatot írt ki egy félperces kisfilm elkészítésére, amelyben az alkotóknak azt kellett szemléltetniük, hogyan térítenének el egy aszteroidát, amely a Földet fenyegeti. A zsűri (Brian May, a legendás ­Queen együttes gitárosa, aki „mellesleg” doktori címet szerzett asztrofizikus, Grigorij S. ­Richters filmrendező, producer és aktivista, valamint ­Rusty ­Schweickart, a NASA űrhajósa, aki 1969-ben az Apollo–9 legénységének tagjaként először repült holdkomppal az űrben) kollégánk, Veres Viktor fotóriporter filmjét találta a legjobbnak. Így ő utazhatott látogatóba a Kanári-szigetek legnyugatibb tagján, a La Palma szigetén található Observatorio del Roque de los Muchachos (ORM) nevű csillagászati távcsőkomplexumba, amelynek területén épült meg a világ (jelenleg) legnagyobb csillagászati távcsöve, a 10,4 méter átmérőjű Gran Telescopio Canarias (GTC).

A gerincre vezető több mint 50 km hosszú hegyi út egy részlete. A szerpentint sok helyen egyik oldalán több tíz méter magas sziklák, a másikon pedig több száz méter mély szakadék határolja.

© Veres Viktor / Népszabadság

Twilight Zone. A csúcs felé tartva a 700-1000 méteres tengerszint feletti magasságot elérve a sofőröknek az éles kanyarokon kívül újabb kihívással kell szembenézniük. Ebben a magasságban szinte mindig felhők ölelik körbe a csúcsot.

© Veres Viktor / Népszabadság

Páratlan kilátás tárul az ember szeme elé az obszervatóriumból: a látvány olyan, mintha egy megelevenedett japán tusrajzot nézne az ember. Az örvénylő felhők közül felbukkanó alacsonyabb hegycsúcsokon az erdők fái csak bokroknak tűnnek.

© Veres Viktor / Népszabadság

Ritka látvány errefelé, amikor a felhők nyerik a magassági versenyt. Még a legnagyobb teleszkópot rejtő hatalmas kupola is eltörpül a csúcsot ostromló felhők méretéhez képest.

© Veres Viktor / Népszabadság

Mint valamiféle nappal alvó fehér óriások, úgy állnak őrt a hegygerincen, magasan a felhők fölött az obszervatórium távcsöveit rejtő kupolák.

© Veres Viktor / Népszabadság

Néhány száraz ág: alig találni életet a sziklák között. Ennek oka a sziklás talaj és a kevés eső. Ami hátrány a növényzetnek, áldás a csillagászok számára, mivel az eső általában felhőket is jelent.

© Veres Viktor / Népszabadság

Az obszervatórium fő műszere egyben világhírű büszkesége: a 10,4 méter átmérőjű fő tükörrel épített GTC, vagyis a Gran Telescopio Canarias. A teleszkóp a világ legnagyobb, egy tükörrel épített műszere.

© Veres Viktor / Népszabadság

A világ legnagyobb távcsövében ezekből a körülbelül 1 méter átmérőjű hatszögletű elemekből van egyfajta mozaikként összeállítva a 10,4 méter átmérőjű fő tükör.

© Veres Viktor / Népszabadság

A folyamatos tisztítás és karbantartás ellenére meglátszik a használat a tükrök elemein. Érdekesség, hogy a por a tükör egyes elemein, érdemben nem befolyásolja a megfigyeléseket.

© Veres Viktor / Népszabadság

A GTC-t, vagyis a a világ legnagyobb tükrös távcsövét rejtő kupola méreteit jól mutatja a tetején dolgozó ember és a karbantartást végző öriásdaru aránya...

© Veres Viktor / Népszabadság

z állatvilágot mindössze a madarak képviselik a csúcs környékén. Ami nem is meglepő, hiszen a sziklákon, 2500 méter magasban alig van növényzet, egyedül a madarak találnak elegendő élelmet errefelé.

© Veres Viktor / Népszabadság

Felborult világ: A fizikai és optikai törvények miatt a Föld fent, az ég pedig lent látható a 17 méteres átmérőjű MAGIC teleszkóp tükörrendszerében.

© Veres Viktor / Népszabadság

A gerincen álló kupolák előterében a két 17 méteres tükörrendszerrel épített MAGIC teleszkóp rendszer. A műszerekkel a tudósok a -leginkább- szupernovák felrobbanásakor keletkező gamma- és a Cserenkov-sugárzást kutatják.

© Veres Viktor / Népszabadság

2 in 1. Az egyik MAGIC tükrös távcsőben tükröződik az ikertestvére.

© Veres Viktor / Népszabadság

Az óceánból kinyúló vulkáni sziget különleges időjárási adottságokkal is rendelkezik, ami látványnak sem utolsó: a felhők szinte egész nap fehér tejszínhab-hullámokként nyaldossák a kopár sziklákat.

© Veres Viktor / Népszabadság

Nyugati irányba tekintve kaldera gerincéről már csak a kavargó felhőket és az Atlanti óceánt látni. A legközelebbi szárazföld már csak a több ezer kilométerre található Karibi-szigetvilág és az Amerikai kontinens.

© Veres Viktor / Népszabadság

Amikor közeledik az éj, magasan a felhők fölött a távcsöveket rejtő kupolák teteje kinyílik és a teleszkópok mint ébredező szemek, kíváncsian fordulnak ez ég felé.

© Veres Viktor / Népszabadság

Amikor a nap lenyugodott, gyorsan eltűnik a fény. Napnyugta után már semmit nem látni, a Föld sötétbe borul, csak a sziklák körvonalai rajzolnak bizarr formákat az alkonyi égre.

© Veres Viktor / Népszabadság

Ahogy leszállt az éj, teljes szépségében tárul fel a világegyetem. A Tejutat alkotó csillagok világító felhőként borulnak a Földön álló ember és a gammasugárzást kutató 17 méter átmérőjű MAGIC teleszkóp fölé.

© Veres Viktor / Népszabadság

Az obszervatórium területét elhagyva csak a földi táj változik, az ég képe ugyanaz marad. Az óriási távcsövek sziluettjét a sziklák körvonalai váltják fel, de a csillagok milliárdjainak látványa ugyanolyan földöntúli szépségű marad.

© Veres Viktor / Népszabadság

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.