Mesterházy leszögezte, hogy nem vett részt Simon Gábor C típusú ellenőrzésében, annak eredményét nem ismeri. Azt viszont tudja, hogy sem ő, sem az MSZP-frakció más tagja nem rendelkezik más ország állampolgárságával vagy útlevelével. Egyúttal ismét felhívta a figyelmet korábbi kezdeményezésükre, amelyben azt indítványozták, hogy minden országgyűlési képviselőnek törvényben leírt kötelezettsége legyen egy ilyen nyilatkozat megtétele. Mesterházy Attila kiemelte: az a feltételezés, hogy több információval rendelkezik, mint a hatóságok vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok, „álságos, abszurd és hazug”. Az MSZP elnöke a bizottság azon tagjait, akik aktívan szerepet vállalnak ebben a „politikai színjátékban”, levelében azzal vádolta, hogy céljuk „nem az igazság feltárása, hanem politikai ellenfelük besározása”.
Németh Szilárd és Kocsis Máté (Fidesz) képviselő elfogadhatatlannak tartotta, hogy Mesterházy semmibe veszi azt a törvényt, amely kötelezővé teszi a bizottsági meghallgatáson való részvételt, holott azt annak idején ő maga is megszavazta. Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke sikertelenül próbálta védelmébe venni elnökét, mondván, az „idézés” szabálytalan volt, egyebekben pedig Mesterházy Attila levelében érdemben válaszolt a bizottság kérdéseire.
A kormánypártiakat azonban ez nem győzte meg. Szerintük Mesterházyt megjelenési, adatszolgáltatási és válaszadási kötelezettség terheli, mint minden más polgárt, akit a testület beidéz. A maga helyett küldött levél nem válaszol meg minden kérdést, ami a képviselőkben (persze csak a kormánypártiakban) felvetődött: például azt, honnan tudja Mesterházy Attila, hogy a frakció tagjainak nincs külföldi útlevele? Megkérdezte őket? Írásban nyilatkoztak? (Az nem merült fel a Fidesz képviselőiben, hogy más törvényes módon nem is szerezhetett volna ilyen információt Mesterházy Attila. – A szerk.)
Mivel Mesterházy nem jelent meg a testület előtt, és nem adott választ a felmerült kérdésekre, nem tett eleget törvényben előírt kötelezettségének, azaz szabálysértést követett el. Németh Szilárd indítványára a képviselők ezt határozatban ki is mondták, majd az ülésről távozóban Németh azt közölte, hogy valamennyi kormánypárti képviselő aláírta a feljelentést, és azt még csütörtökön beadják a bíróságra. (A bírónak három napon belül kell döntenie, hogy megindítja-e a feljelentés alapján a szabálysértési eljárást az MSZP elnöke ellen. Ha megindítja, akkor 15 napon belül kell megtartania az első tárgyalást.)
Az ülést követően Molnár Zsolt kifejtette, osztja pártelnöke véleményét: a bizottság eljárása törvénysértő. Ténymegállapító vizsgálatot ugyanis a bizottság akkor tarthatna, ha a titkosszolgálatok törvényes működésében zavarokat, hiányosságokat észlelne. A kormánypártiak határozatával elrendelt vizsgálatnak azonban nem ez a célja.
Kocsis Máté szerint viszont a Simon-ügy számos nemzetbiztonsági vonatkozású kérdést is felvet. Azt például, hogy Simon eltitkolt milliói, azok megszerzésének körülményei jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot. Zsarolhatták-e őt külföldi titkosszolgálatok vagy az alvilág? Szerinte a titkosszolgálat vezetőitől zárt ajtók mögött kapott tájékoztatás szerint a pillanatnyi helyzet legalábbis nem megnyugtató. Részleteket azonban titoktartási kötelezettsége miatt nem mondhat – tette hozzá. Molnár Zsolt szerint, aki szintén nem árulhatott el részleteket a zárt ülésen elhangzottakból, semmiféle nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel eddig az ügyben.
