Az ok nem csupán a Jobbikkal folytatott versenyfutás: a kormánypárt felismerte, hogy a többség vevő erre a leegyszerűsítő, a bonyolult összefüggések értelmezését fölöslegessé tevő érvelésre. Juhász Attila úgy látja: abban a mondásban, hogy a Soros György által pénzelt civilek importálnák Európába a bevándorlókat, nincs semmi logika
– Soros a zsidó hátterű amerikai nagytőke képviselőjeként szerepel a jobboldal képes beszédében,
így tehát azt kellene elhinnünk, hogy a máskor Európa megszállásának vádjával illetett zsidók érdeke a kontinens iszlamizálása –, de az ehhez hasonló világmagyarázatok nem igényelnek logikai alapokat, mint ahogyan az az ellentmondás sem tűnt fel a többségnek, hogy Orbán Magyarországon a nemzetállami megoldásokat sürget menekültügyben, az európai fórumokon pedig a közös euróai cselekvést hiányolja.
Az elemzőt megkérdeztük Orbán egy másik kijelentéséről is, amely szerint az Alkotmánybíróságban „kereszténydemokrata többség" van. Ahogyan a Political Capital vezető elemzője megfogalmazta, a miniszterelnök kategorizálását legfeljebb egy olyan kétosztatú világban tekinthetjük igaznak, ahol mindenki kereszténydemokrata, aki nem nemzetietlen balliberális.
A helyzet ugyanakkor az, hogy a közönség pillanatnyilag elfogadja ezt a felosztást, amit a Fidesz ki is használ: például a korrupció elfogadtatását is könnyebbé teszi a modell, hiszen ha nem a balliberális, hanem a „kereszténydemokrata" változásként is eladható.
Kolláth: Orbán elismerte, hogy maguk alá gyűrték az Alkotmánybíróságot
Orbán Viktor coming outolt, és őszinteségi rohamában elismerte: maguknak csinálták az alaptörvényt, s maguk alá gyűrték az Alkotmánybíróságot is – kommentálta Kolláth György a kormányfő nyilatkozatát. Az alkotmányjogásszal Lencsés Károly beszélgetett: >>>
Más oldalról közelíti meg az Európa elárulásáról szóló nyilatkozatot Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője. Szerinte
Orbán Viktor régóta az erős nemzetállamok erős szövetségeként képzeli el az Európai Unió jövőjét.
Ezzel a centrista felfogással sem az Európa-ellenesség, az unióból való kilépés gondolata, sem a nemzetállam-ellenesség, az unió föderációvá vagy kvázi-állammá alakítása nem egyeztethető össze.
A miniszterelnök víziójának tehát bőven akad ellentétpárja és ellensége, legyen szó az Egyesült Államok geopolitikai érdekeiről, az Európa- és unióellenes radikális pártokról vagy az Európai Egyesült Államok híveiről. Orbán ezen kritikusokkal szemben korábban is szívesen vette fel a szellemi és politikai küzdelmet.
Mostani beszédének újdonsága, hogy a „nemzetek Európája" koncepció ellenfelei között új csoportot nevezett meg, a kozmpolita vagy liberális értékrendű, államellenes kört.
- Az ellenfél nevén nevezése minden politikus alapvető retorikai eszköze, a bevándorlás körül átrendeződő magyar és európai politikai klíma, s számos hivatalos vezető tétlensége viszont ezúttal komoly bizonyítékot is biztosít az ellenségkép számára.
Az európai elitekkel és a mainstream politikával szembeni elutasítás erősödése miatt feltételezhető, hogy Orbán Viktor helyzetelemzése sok európai választópolgár támogatását bírja – fogalmazott lapunk kérdésére Mráz Ágoston Sámuel.
