– Nem hallottam, csak később a jegyzőkönyvben olvastam – mondta Vadai –, hogy valaki azt kiáltotta: „Vetkőzz, Ági! Hol a bébidoll?” Nem foglalkoztam vele. Ha valaki annyira kifogy az érvekből, hogy a női mivoltommal operál, azzal nincs miről vitázni. Ilyen esetek ritkán ugyan, de előfordultak 2010 előtt is. Egyszer Vojnik Mária egészségügyi államtitkár mondta Semjén Zsoltnak: „Ha ön férfi volna, kihívnám párbajozni!”
|
Vadai Ágnes (középen és a DK tilatozó akciója 2013-ban a parlamentben a nőket érő erőszak ellen a vak komondoros kiszólásáról hírhedt fideszes képviselő, Balogh József botránya után
Bruzák Noémi / MTI |
– A DK-ban most nagyon jól érzem magam – felelte kérdéseinkre az egykori államtitkár –, a négyfős frakcióban 25 százalékot képviselek. Kormányra kerülésünk esetén 30 százalékos kvótát vezetnénk be. De nem csak a politikában, a gazdaság és a tudomány világában, az állami és az önkormányzati cégek igazgatóságaiban is szükség van a nők megjelenésére.
Az ideális az 50 százalék lenne, hiszen a szavazók több mint fele nő.
Nem vagyok ugyan kvótapárti, de máshogy ezt nem lehet megoldani. Mindezzel együtt női politikus vagyok, nem nőpolitikus. A katonaságról és a rendőrségről szoktam vitázni, szakmai helyzetekben érzem jól magam. Szeretem a világos, tiszta mondatokat, amelyek kőkemény érvekkel párosulnak. Tudom, hogy az egyszerű pénztáros helyzete sokkal nehezebb, mint a politikusnőké. Egyenlő munkáért egyenlő bért kellene kapni. Ez nem női esélyegyenlőségi ügy, hanem olyan társadalmi probléma, amelyre megoldást kell találni. Minél több a nő egy-egy munkahelyen, annál jobb a hangulat. A felmérések szerint kisebb a korrupció veszélye is.
A közgazdász Szél Bernadettnek (a pártjában) valamivel könnyebb a helyzete, működik ugyanis a női kvóta,
a Lehet Más a Politika a kezdetektől alkalmazza. A szabályt úgy alkották meg, hogy listaállításkor két azonos nemű jelölt után kell egy ellenkező nemű aspiránst támogatni. Ugyanakkor sem Szél, sem Schmuck Erzsébet nem ezáltal jutott a mandátumot érő helyhez.
– A nemi esélyegyenlőség szellemisége az egész zöldpárt sajátja – mondta a Schiffer András mellett a hét végén újraválasztott társelnök. – Erről beszéltünk már évekkel ezelőtt a Lehet munkám és gyerekem program kapcsán is. Mostanában a többi között a bérszakadék felszámolására kapacitáljuk a kormányt. Más kérdés, hogy a pénzügyminiszter,
Varga Mihály egyszer úgy válaszolt: az, hogy a férfiak többet keresnek, a piacgazdaság velejárója.
A kvóta segít megváltoztatni a rossz beidegződéseket, hogy idővel magától értetődő legyen: egy nőnek is ugyanolyan esélye van vezető pozíciók megszerzésére. Jelenleg tíz százalék a nők aránya a parlamentben, tehát a közélet megérett a változásra, és példát mutathat az élet más területein is.
Szél Bernadett sem úszta meg az elmúlt éveket macsó beszólások nélkül. „Attól, hogy maga szép, még nem biztos, hogy okos” – szaladt ki Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár száján a tőrőlmetszett szexista megjegyzés. Aztán egy csokor virággal és elnézéskéréssel próbált visszatáncolni. Lázár János is exkuzálta már magát egynémely differenciálatlan megjegyzése miatt.
– Kínos látni, amikor falkaszerű képződményekben szurkolnak az éppen nemtelen eszközöket alkalmazó vezető politikusnak a Fidesz padsoraiban
– mondta Szél Bernadett. – Emlékezetes a nőket szülni küldő képviselő, az ügyvéd Varga István esete, aki alapvetően magát járatta le, de hát ilyen gondolkodású emberek ülnek a parlamentben. Ami külön elképesztő, hogy nemegyszer hallom, „nektek, nőknek, kedvesebbnek, simulékonyabbnak kellene lennetek”. Kérdem: miért? Amikor az ország miniszterelnöke egész társadalmi csoportokat minősít és büntet, arról ki kell mondani, hogy rossz, káros politika.
|
Az LMP-ben van kvóta
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A kommunikációjára és hatalomtechnikájára oly büszke „kétharmados” Fidesz bűne, hogy tudatosan rájátszik az emberekben meglévő rossz sztereotípiákra. E téren nagy a visszalépés. Nem is szeretik az esélyegyenlőség kifejezést, jobban rááll a szájuk a családpolitikára. Siralmas, ami helyenként a tankönyvekben visszaköszön. Az egyik gyerek kérdi a másikat: mi ez a kiabálás a szomszédban? Semmi, semmi, csak apa magyarázza a matekot: anyunak.
– Ha én gyerekkoromban azt hallgattam volna, hogy a fiúk jobbak matekból, ki tudja, be mertem volna-e vállalni a matekfaktot és a közgázt – jegyezte meg Szél Bernadett.
Az is gond, hogy a politikusok akarva-akaratlan véleményformálók, így ez a leegyszerűsítő, méltatlan szemlélet könnyen átragadhat a társadalomra.
Pedig a válság miatt a magyarok pozitívabban viszonyulnak a nők munkavégzéséhez, mert egy fizetésből már nem lehet megélni.
Az LMP azért küzd, hogy többféle családmodellnek legyen létjogosultsága. Nem megy, hogy mindenkinek hatalmi szóval jelölik ki a helyét a társadalomban.
– Egyik legújabb kezdeményezésünk a Nőbarát megyeszékhely program –mondta az LMP társelnöke –, amely nemzetközi példa alapján az országjárásom során formálódik. Állok a főtéren, és beszélgetek a nőkkel. Meg fogom keresni a polgármestereket is, mert mindenki érdeke, hogy a nők otthonosan, biztonságban érezzék magukat a településükön. Szekszárd, Veszprém, Kaposvár és Pécs után Miskolc és Nyíregyháza következik. Sokat várok tőle.
Lamperth Mónika egykori belügyminiszter jelenleg a helyi önkormányzatok nevű tantárgy óraadó tanára a Közszolgálati Egyetemen, de tavaly óta a XV. kerület jegyzője is.
– 2014-ben döntöttem el, hogy nem indulok a választáson, ám a nyugdíjig hátralévő időt szerettem volna hasznosan eltölteni. Közigazgatási szakjogász vagyok, a tapasztalatom nem hiányzott.
A barátaim gratuláltak, amikor megtudták, hogy abba mertem hagyni a politikát.
2002-ben lett belügyminiszter. Amikor kinevezték, egy tábornok szóvá tette, hogy szoknyás főnöke van, amit nehezen tud elfogadni. „Nem szeretem otthon sem – mondogatta –, ha a nők parancsolnak.” Medgyessy Péter kormányfő viszont örömmel újságolta, hogy kormányának négy nőminisztere van (Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi, Kóródi Mária környezetvédelmi, Lévai Katalin esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter volt – R. L.). A szocialista kormányok emelték később a politika magasába Göncz Kingát, aki 2006 és 2009 között külügyminiszter volt, s az államtitkárok sorában is lehetett nőket találni a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején. – A nőknek nehéz volt áttörni az üvegplafont – mondta Lamperth Mónika –, de Kósáné Kovács Magda vagy Lendvai Ildikó esete azt igazolja, hogy ez mégiscsak sikerült. Nem azért jutottak előre, mert nők voltak, hanem mert jól politizáltak. De azért emlékszem rá, amikor miniszterként egy hétvégi eseményen megjelentem, rácsodálkoztak, hogy miért nem a családommal vagyok. A férfiaknál ez pluszpontnak számított: lám, még ilyenkor is munkálkodnak.
|
Rácsodálkoztak, hogy miért nem a családjával van
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
– A parlamentben sohasem kívántam különös elbánást azért, mert nő vagyok – jegyezte meg Lamperth Mónika –, úgy voltam vele, hogy a parlamentben a parlamentet kell tisztelni, nem engem. Nem emlékszem rá, hogy sértegettek volna. De tudni kell, hogy a rendszerváltás idején a durvaságokat szofisztikáltan „becsomagolták”. Ha beszóltak valakinek, annak is megvolt a stílusa.
A parlamenti etikett jobban tűrte a csipkelődést, mint a durva sértegetéseket. Sokat élesedett mára a hangnem.
Kormányoldalról odamond valaki a politikai ellenfélnek, mire föláll az ellenzéki politikus, és ugyanezt csinálja. Ez nem disputa. Nem azt hiányolom, hogy nincs szakmai vita, a parlamentben helye van a politikai vitának. Az érvelés kultúrája kopott el. Ezt férfiak és nők is sajnálhatják. Lamperth Mónika is úgy véli, szükség van a kvótára, mással a férfiakat nem lehet „megrendszabályozni”. A szocialista párt alapszabálya kimondja ugyan, hogy minden választott testületben és a listán 20 százalékot kell a nőknek biztosítani, de úgy fogalmaznak, hogy legalább 20 százaléknyian legyenek a nők. Ami azzal jár, hogy besorolhatják őket a lista végére. A tíz jelöltenként kötelező kettő azt jelentené, hogy az első tízben is kell nőket szerepeltetni.
– De ez még nem elég – tette hozzá.
– Ha a társadalomban nincs meg rá az igény, hiába erősködünk.
Ha maguk a választók nem harcolják ki, hogy több nő legyen a nagypolitikában, és persze az üzlet világában is, nem lesz változás. Németország példája is azt bizonyítja, mennyivel más a konfliktus megoldása, ha egy higgadt, okos nő vezeti az országot. Ettől mi még messze vagyunk.
