A pártok nem szakadnak meg a kisebb településekért
A legnagyobb verseny a tízezernél népesebb településeken várható: számos városban hat-nyolc jelölt is pályázik a polgármesteri posztra. Van ugyanakkor sok olyan község, ahol mindössze egyetlen személy indul a településvezetői posztért.
A háromezer, tízezernél főnél kisebb településen a képviselő-jelöltekre egyéni listán lehet voksolni, s legyenek bármennyien a szavazólapon, közülük legfeljebb annyi nevet kell megjelölni – ez a lakosság számától függően kettő és nyolc között van –, amennyien a helyi képviselő-testületbe kerülhetnek. Kevesebb jelöltet lehet támogatni, többet viszont nem, mert akkor a voks érvénytelen.
Ezeken a településeken összesen 14 és fél ezer mandátumot lehet elnyerni, és e posztokra nem egészen 36 ezren pályáznak. A politikai szervezetek e körben kevésbé aktívak, mert mindössze 4700 jelöltet állítottak, a többség tehát független. Érthető persze, hogy nem a tízezer alatti településekre koncentráltak, mert a mintegy háromezer községben és kisvárosban a szavazásra jogosultak mindössze negyven százaléka él. A Fidesz és a Jobbik azonban a községek egy részét is megcélozta: a 4700 nem független jelölt közül csaknem négyezer mögött ez a két szerveződés áll.
A nagyobb városokban nincs túl sok esélyük a függetleneknek
A pártok sokkal aktívabbak a 169 nagyobb városban, ahol a választópolgárok csaknem kétharmada lakik. Ezekben a helyi képviselők egyéni választókerületekben indulnak, amelyek száma összesen valamivel több mint 1600. A kompenzációs mandátumokkal együtt 2200 körüli posztot lehet elnyerni, és ezekre 15 és fél ezren, egy-egy helyre tehát átlagosan heten pályáznak. A kisebb településeken ugyanez az arány a két és felet sem éri el.
A városokban a jelöltek döntő többsége már pártok, esetleg civil szervezetek támogatásával indul, és a függetlenek száma ezekben alig haladja meg a hétszázat. Nekik túl sok esélyük egyébként sincs, és legfeljebb azok csíphetnek el egy-egy mandátumot, akik helyben igen ismert és népszerű személyiségek.
Jóval több mint háromezer jelöltet támogat a Fidesz, és ettől alig marad el a Jobbik, míg az LMP ezer főt indít. Az MSZP önállóan 850, a DK pedig ötszáz főt állított, de a baloldal a városokban együttesen ennél jóval több, kétezret meghaladó számú képviselői mandátumot próbál elnyerni.
Negyven százalék nem szavazhat a megyei listákra
Tipikusan a pártok küzdenek a megyei listás helyekért is. Valamennyi megyében mindössze négy szervezetnek – a DK-nak, a Fidesznek, a Jobbiknak és az MSZP-nek – sikerült listát állítania, míg civil szerveződések erre alig néhány helyen voltak képesek.
A listákon majdnem kétezer jelölt szerepel, és ők nem egészen négyszáz megyei közgyűlési helyen osztozhatnak. A verseny tehát itt is elég nagy. E listákra egyébként a fővárosban és a megyei jogú városokban élők nem voksolhatnak, az ország népességének körülbelül negyven százaléka így kimarad.
Sajátos a helyzet Budapesten: korábban a fővárosi közgyűlés tagjait is pártlistákról választották, a Fidesz azonban nem sokkal a választás előtt módosította a szabályokat. A kormányoldal számára kedvezőbbnek tűnik ugyanis, hogy a képviselő-testületbe a főpolgármester mellett automatikusan bekerülnek a kerületi polgármesterek, és csak kilenc mandátumot osztanak ki kompenzációs listáról. Arra azonban nem lehet voksolni, mert a vesztes kerületi polgármesterjelöltekre leadott töredékszavazatok alapján dől majd el, hogy az egyes pártok listáiról kik lehetnek még a közgyűlés tagjai.
Csaknem nyolcezer különféle szavazólapot használunk fel
A polgármestereket mindenütt közvetlenül választják, és ehhez országosan 3176 féle nyomtatványt kellett előállítani több mint nyolcmillió példányban. A tízezer főnél kisebb településeken a képviselőjelöltek egyéni listán indulnak, ami további háromezer különböző szavazólapot is jelent, és ezekből 3,4 millió darabra van szükség.
A tízezernél népesebb 169 városban egyéni körzeteket alakítottak ki. Ezek száma mintegy 1600, tehát ugyanennyiféle nyomtatvány is kell majdnem ötmillió példányban.
A fővárosban 1,4 milliónyian voksolhatnak közvetlenül a főpolgármester-jelöltekre, így a legnagyobb darabszámban előállított azonos szavazólapot Budapesten használják majd fel. A megyékben a 19 listára nagyjából ötmilliónyian szavaznak, ami további 19 féle nyomtatványt igényel. Ez összesen jóval több mint húszmillió szavazólapot jelent, és azokat 7800 különféle változatban kell előállítani.
A szavazólapok 85 százaléka A4-es méretű, 11 százaléka ennél némileg hosszabb, és alig hatvanezret nyomtatnak A2-es méretben. A nyomda vízjeles papírt használ, és többféle biztonsági jelet alkalmaz: van vegyi reakciót mutató biztonsági elem, és van úgynevezett finom riccelés, biztonsági perforálás is. Az Magyarország körvonalait adja ki, és bele van írva a választás éve, 2014.
