A kistelepülések jelentős részében szintén csak egy ember szeretné megszerezni a polgármesteri posztot, és ők többségében függetlenként indulnak. Van ugyanakkor két község – a Szolnok megyei Nagyrév és a Zala megyei Alsórajk –, ahol nyolcan küzdenek a szavazatokért, és ez utóbbi településen minden harminc lakosra jut egy polgármesterjelölt.
A legnagyobb verseny a fővárosban lesz, ahol a 23 kerületi vezetői székért 130-an szállnak ringbe, tehát átlagosan mindenütt csaknem hatan vannak. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében viszont egy-egy polgármesteri posztra alig két jelölt jut. Vidéken a legtöbben Hajdú-Biharban próbálkoznak, de ott csak hárman esnek egy elnyerhető tisztségre. Az országos átlag egyébként alig haladja meg a két és felet.
Nagy az érdeklődés a polgármesteri posztok iránt Baranyában is: a megye pár száz lelket számláló vagy még annál is kisebb községeiben a köz- és az alkalmi munka ad megélhetést a helybéliek 50-90 százalékának, így aki ott faluvezető akar lenni, azt gyakran a kevés, de biztos kereset ösztönzi.
Amiképp a képviselőjelöltek jelentős hányadát is, hisz errefelé a 15-20 ezer forintos tiszteletdíj néha eléri a havi jövedelem harmadát. A 148 lakost számláló Gyöngyfán hatan szeretnék elnyerni a polgármesterséget. Az egyik jelölt, a kézműves sajtok készítéséből élő, 62 esztendős Németh István úgy látja, hogy konkurensei a faluvezetői bérre „gyúrnak". Németh nem akar fizetést, ezért csaknem biztos befutónak ígérkezik. Esélyeit növeli, hogy az újra induló, jelenlegi polgármestert, Dörömböző Bélát néhány hete – bűncselekmény gyanújával – letartóztatták.
Apa indul a saját lánya ellen
Az egy főre eső polgármester-jelöltségben alighanem a baranyai Tengeri áll a legjobban, hisz a 48 lelkes faluban hatan is csatasorba állnak a posztért. Az eddigi faluvezető, Tóth Jánosné arról híresült el, hogy a választás előtt mindig nagy számban fogadja be 100 négyzetméteres házába rokonait, s azok hozzátartozóit. Például 2006-ban hazajött a választásra Amerikából az asszony hét éve kint élő lánya, s odaköltözött a húga a fiával, az öccse a feleségével, a másik lánya a barátjával, és húga férjének az unokatestvére a lányával. A bíróság ezt sem akkor, sem négy éve nem látta jogsértőnek, így idén sem veszélyeztetheti Tóthné győzelmét senki, ha csak az öt vetélytárs közül valaki nem tud még több rokont és havert beköltöztetni a portájára.
Érdekes harc várható a polgármesterségért Baranyaszentgyörgyön: a másfél száz lelkes falut nyolc éve irányító Virág Anett kihívója az asszony apja, Bódis István lesz. A vállalkozásaiból élő férfi 1992 és 2006 között volt az első embere a falunak, aztán az addig nála dolgozó lánya 2002-ben összekülönbözött vele, nevét megváltoztatta, és 2006-ban elindult az apja ellen. Először kettő, majd 2010-ben három vokssal verte apját. Bódis függetlenként, lánya kormánypártiként indul.
A Tolna megyei Aparhanton nincs polgármesterjelölt. Az 1050 lelkes falut 24 éven át irányító Szücs György nem indul újra, más meg nem aspirál a posztra. A 60 éves férfi azzal indokolja retirálását, hogy ezt a munkát csak folyamatos odafigyeléssel lehet végezni, s ő már elfáradt. Szeretné végre kialudni magát. A mindig függetlenként nyerő matematika-fizika tanár 2010-ben már egyszer abbahagyta, akkor – élvezve, hogy a törvény 7 év korkedvezményt ad a három ciklust szolgáló polgármestereknek – nyugdíjba vonult. Utódja néhány hét alatt rájött, hogy nem akar polgármester lenni, s lemondott, ezért időközi választást írtak ki, amit Szücs megnyert.
A férfi végig társadalmi állásban volt polgármester, főállásban az iskolában tanított. Két éve attól is visszavonult. Szücs elmondta: megpróbált rávenni tehetséges helybélieket, hogy induljanak a polgármesterségért, ám a kiszemeltek inkább a szakmájukban akartak maradni. Sokan attól is visszariadtak, hogy összemérjék teljesítményüket Szücsével, mert a sváb-magyar falu sokat fejlődött a rendszerváltás óta, s noha itt sosem fizettek segélyeket, az önkormányzat számos, előremutató szolgáltatást és gesztust tett a helybélieknek. Amúgy Szücs hiába nem akar polgármester lenni, pár hónapig még az lesz, hisz munkáját egészen addig el kell lássa, amíg időközi választással nem találják meg az utódját.
|
Barna Ádám, az Együtt-PM pártszövetség egyik debreceni képviselőjelöltje aláírást gyűjt az ajánlóívekre Debrecenben a Csapó utcában. A hatból mindössze egy független
Konyhás István / Népszabadság |
Kapós a polgármesteri szék a Borsod megyei Krasznokvajdán: az ötszáznégy lelkes, halmozottan hátrányos helyzetű, munkanélküliséggel és szociális problémákkal küzdő kis faluban nyolcan szállnak ringbe a vezetői posztért. Ezzel ők csúcstartók a tízezer fő alatti borsodi települések között. A Miskolchoz közeli, gazdaságilag stabil Mályi és Szirmabesenyő esetében érthetőbb a felfokozott érdeklődés – itt heten-heten versenyeznek –, s az is logikusnak tűnik, hogy a jelentős iparűzési adóbevétellel rendelkező Berente irányítása is elég vonzó ahhoz, hogy hatan induljanak a pozícióért.
De vajon miért akarnak nyolcan is egy olyan falut vezetni, ahol a képviselők tiszteletdíját egy éve nem tudják kifizetni a büdzséből, a roma lakosság aránya megközelíti a 40-42 százalékot, s nemhogy főút nem vezet ide, de még vasútvonal sem? Csizmadia Károly, a falu jelenlegi polgármestere szerint nyomhatott a latba az ő kora: 67 éves, s noha ismét ringbe száll maga is, vetélytársai talán úgy gondolhatják, ideje visszavonulnia. A jelöltek között van egyébként a jelenlegi alpolgármester, több képviselő, s olyan is, aki korábbi ciklusban már betöltötte a polgármesteri posztot. Krasznokvajdán egyébként a képviselői helyekért is ádáz harc dúl: a polgármesterrel együtt öttagú testületbe tizennyolcan pályáznak.
Tét nélkül
Persze nem ez a jellemző kép Borsod megyében. A leszakadófélben lévő kistérségekben jó néhány olyan falut találtunk, ahol mindössze egy jelölt indul a posztért: ilyen mások mellett Csincse, Domaháza, Gagyvendégi, Nemesbikk, Alsógagy, Bodrogkőújfalu vagy épp Hejőkeresztúr. De olyan helyeken is langyos az érdeklődés a posztért, amelyek a fentebb említetteknél erősebb gazdasági pozícióval bírnak: a boráról híres Mádon, vagy a termálfürdőjéről nevezetes Bogácson is csak egy-egy aspiráns küzd a polgármesteri székért.
A debreceni önkormányzati választás egyik érdekessége, hogy a mintegy 165 ezer választópolgárral rendelkező cívisvárosban mindössze egyetlen független jelölt indul: Sztancs Gábor vállalkozó, aki megválasztása esetén óvodáért, orvosi rendelőért, játszótérért és közparkért lobbizna, mert mindez hiányzik a körzetéből. Csak összehasonlításképpen: a feleakkora Nyíregyházán öt független képviselőjelölt indul.
Szabolcs megyében egyébként csaknem ötven településen csak egyetlen jelölt indul a polgármesteri posztért. Mivel csak egyetlen jelölt akad a posztra, nem lesz tétje a polgármester-választásnak tizenhárom hajdú-bihari településen sem: Bihartordán, Derecskén, Esztáron, Folyáson, Fülöpön, Hortobágyon, Mezőpeterden, Nagyrábén, Tégláson, Tiszagyulaházán, Újirázon, Újszentmargitán és Vekerden. Még nyitott kérdés a polgármester-választás Mikepércs városában, mert a választási iroda honlapja szerint – csütörtökön délután – a lehetséges két jelölt még elbírálásra várt.
