galéria megtekintése

Üveghidat építenének az Árpád híd mellé

5 komment


Szalai Anna

A budapesti olimpia hívei velodromot, illetve strandröplabdapályát építenének a Hajógyári-szigetre. A kormánynak készült jelentésben viszont szó sincs sportcélú hasznosításról. Helyette élményparkot, irodákat, művészeti negyedet nyitnának a városi közparkká alakított szigeten 54 milliárd forintból. A kabinet még nem döntött.

Üveghíd, vízi élménypark, húsz méter magasan feszülő védőtető a felújított helytartói palota felett, művészeti negyed és hajóskanzen. Mindez csupán néhány eleme a kormány megrendelésre készült, 54 milliárd forintos fejlesztést részletező, lapunk birtokába jutott koncepciónak, amely a Hajógyári-sziget megújításával foglalkozik.

A tíz állami tulajdonú ingatlanból álló 43,5 hektáros területre a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ csapata dolgozott ki fejlesztési tervet. A projekt nem érinti a Sziget Fesztivál területét, az ugyanis a fővárosé.
A beruházás fő célja a sziget bekapcsolása a város vérkeringésébe. Ezt szolgálnák az új gyalogos-kerékpáros hidak, a meglévő K híd rekonstrukciója, a 226-os BKV-busz beterelése a szigetre, valamint a Május 9. parknál lévő parkoló bővítése, mivel a sziget többi része autósforgalomtól elzárt terület lenne.

 

A tervezett fejlesztés leglátványosabb eleme kétségtelenül az Árpád híd északi oldala mellett a Szentlélek tértől a Margitszigetig vezető új Hadrianus híd. A részben üvegfallal és tetővel fedett passzázsról impozáns látvány tárulna a sétálók elé, ráadásul építészeti látványelemnek sem lenne utolsó. A koncepció készítői szerint a 2017-es úszó-világbajnokság idején is hasznot hozna a gyalogosforgalom elvezetésében.

Az új fejlesztési terv hat részre osztja a területet. A szigetcsúcson tudásház, ifjúsági központ, rendezvénytér és vizes játszóhely kapna helyet. A gyalogoshídtól északra irodák létesülhetnek, amelyekben akár állami kutatóintézetek, programirodák is elhelyezhetők. Emögött terül el az egykori helytartói palotát is rejtő régészeti terület, ahol római kori tematikus parkot alakítanának ki. A részben visszaépített Hadrianus-palota fölé védőtetőt húznának. Az oldalában az egykori cölöpfal részleges rekonstrukciójával a római kori vízi életet mutatnák be korabeli hajókkal. A szomszédos hajógyári csarnokban a római korról szóló interaktív kiállítást rendeznének be. Az egykori vasraktár mediterrán növényházként születhetne újjá, a víztorony kilátóvá nőne. Az épületek körül közpark idézné meg a letűnt kort.

A keleti oldalon a magyar hajózás és hajógyártás történetét és jövőjét bemutató élménykiállítást képzeltek el, amelyhez a belső öbölben horgonyzó régi, magyar gyártású hajók biztosítanák a kézzelfogható illusztrációt. A hajógyár egykori épületeiben műtermeket és vendéglátóhelyeket rendeznének be. Mindezt széles sétányok és tájépítészeti elemek szerveznék egységbe.

Az előzetes költségbecslés 54 milliárd forint közpénz felhasználásával számol, amelybe a területrendezés, az árvízvédelem, a régészeti feltárás, az infrastruktúra-fejlesztés és az építészeti átalakítás is beletartozik. Az első, 12 milliárd forintos részletet már az idei költségvetésnek tartalmaznia kellett volna. De nem tartalmazza. A tavaly augusztusra elkészült kormányjelentés 2022-es befejezéssel számolt, ám ahhoz már meg kellett volna alakulnia az illetékes projekttársaságnak. A Miniszterelnökségtől kapott tájékoztatás szerint a kormány a Forster központ által készített koncepciót még nem tárgyalta, ezért a végleges kormányzati álláspontról még nem tudnak beszámolni.

Elszigetelt ötletek

A Hajógyári-sziget hét telkét 2006-ban izraeli befektetők vásárolták meg, akik Álomsziget néven kaszinó- és hotelnegyedet építettek volna a sziget déli csúcsára. Az Orbán-kormány 2013 végén négymilliárd forintért visszavásárolta az ingatlanokat, amelyek három állami telekkel kiegészítve alkotják a mostani, 43,5 hektáros fejlesztési területet. A koncepció kidolgozásával először Lázár Jánost még mint államtitkárt bízták meg, aki a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek passzolta tovább a feladatot, az pedig egy várostervező céget bízott meg. Az így született Jövő Sziget fő eleme egy sport- és rekreációs központ volt. Ezt követően L. Simon Lászlóra, a Miniszterelnökség államtitkárára bízták a fejlesztési tervek kidolgozását, aki a Hadrianus-palota okán a Forster központot kérte fel. A 2014-es kormányhatározat szerint a projekt 2015 és 2018 között valósult volna meg, ám jelentős csúszásban van.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető