Szerinte nem lepődött meg tehát senki azon, hogy a pénzintézetek kereseteinek döntő többségét első fokon elutasították. Több ügyben másodfokon szintén így döntöttek, és hamarosan a Kúriának is állást kell foglalnia a felülvizsgálati kérelmekről. A Fővárosi Törvényszék mellett azonban a Fővárosi Ítélőtábla több bírája is az AB-hez fordult, mert szerintük a szerződések tisztességtelenségét vélelmező jogszabály ellentétes az alaptörvénnyel.
Törvényi úton – vagyis a bíróságok számára egyedül helyes döntést gyakorlatilag jogszabályban meghatározva – nem mondható ki, hogy meghatározott időszakban kötött kölcsönszerződések kivétel nélkül tisztességtelenek – mondta Gadó. Ez a megközelítés azért is veszélyes – tette hozzá –, mert nyilvánvalóan összekeverik a jogalkotó és a jogalkalmazó alkotmányos feladatát.
A konkrét ügyeken túlmutató, a jogbiztonságot általában is sértő úgynevezett „parlamenti igazságszolgáltatással” szemben ezért a pénzintézeteknek – hazai pervesztés esetén – nemzetközi igazságszolgáltató fórumokhoz kell majd fordulniuk – véli. A szakértő nem vonja kétségbe, hogy lehettek olyan bankok, amelyek egyes szerződéseikben kifogásolható (tisztességtelen) feltételeket támasztottak, ám szerinte ezeket a kontraktusokat – a megállapodások létrejöttekor hatályos jogszabályokat alapján – kizárólag a bíróságok vizsgálhatják felül.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem kellett volna az ügyfeleknek egyenként pereskedniük – korábban országszerte több mint tízezer ilyen ügy indult –, mert fogyasztóvédő szervezetek, de akár az ügyészség is közérdekű keresetet nyújthatott volna be. A törvény azért is aggályos – sorolta Gadó –, mert súlyosan korlátozza a felek perbeli jogait például azzal, hogy nem indítványozhatták a különleges szakértelmet igénylő kérdések megválaszolására szakértő kirendelését, és beavatkozóként nem léphettek be a perbe az érintett fogyasztók vagy érdekképviseleteik.
De szerinte még az igen szoros perindítási határidő számítási módját sem sikerült a törvényben egyértelműen meghatározni. Így kétséges, hogy biztosították-e a felek számára a tisztességes eljáráshoz való jogot, ami nemcsak az alaptörvényből, hanem nemzetközi szerződésből is fakadó követelmény. Gadó kiemelte: szakmai körökben fokozott érdeklődéssel várják, hogy az AB mit kezd ezzel az üggyel.
 |
Gadó Gábor szerint a testület tekintélye a tét
M. Schmidt János / Népszabadság
|
A részben új összetételű testület számára ez lehet szinte az utolsó esély, hogy bizonyítsa szakmaiságát. Az AB-nek – Gadó szerint – egyértelművé kellene tennie, hogy még tisztességtelen szerződéses kikötések sem semmisíthetők meg tisztességtelen eljárásban. A jogalkotó különben addig nem kérheti számon a piaci szereplőkön az etikailag kifogásolható magatartást – figyelmeztet –, amíg az általa elfogadott törvények a klasszikus polgári jogi és perjogi elveket figyelmen kívül hagyják.
Az AB tekintélye csak akkor őrizhető meg – tette hozzá –, ha nem a kormányzat hamis megközelítéséből indul ki, amely szerint „a családok állnak nyerésre a bankokkal szemben”. Gadó nehezen tudja elképzelni, hogy az alkotmánybírák milyen szakmailag értékelhető érvekkel tudnák lesöpörni az asztalról a bírói indítványokat. Egyébként ha az AB a kifogásolt jogszabályt vagy annak egyes elemeit visszamenőleges hatállyal megsemmisítené, a Kúriának kellene döntenie arról, hogy a folyamatban lévő ügyekkel mi történjék.
Gadó jelezte, hogy a testület nem a deviza- vagy forintalapú hitelszerződésekről határoz majd, hanem az azok tisztességtelenségét megelőlegező törvényről. Ha tehát ez utóbbit alaptörvény-ellenesnek találnák, az nem azt jelentené, hogy minden rendben van az elmúlt tíz évben kötött szerződésekkel, azokat tehát változatlanul meg lehetne támadni, de csak jogállami keretek között.
Arra a felvetésünkre, hogy mi következhet abból, ha az AB a beadványokat elutasítja, Gadó elmondta: a bankoknak a tisztességes eljáráshoz való joguk sérelme miatt nemzetközi bírói fórumhoz kell fordulniuk. Csak így tehetik ugyanis a kormány számára egyértelművé, hogy az állam a jog, a jogalkotás eszközével még abban az esetben sem élhet vissza, ha meggyőződése, hogy ezzel jó ügyet szolgál.
Mindaddig, amíg ez nem lesz nyilvánvaló – az AB döntése ezt erősítené –, Gadó úgy gondolja, hogy az üzleti világ bizalma sem állhat helyre Magyarországgal szemben. A Magyar Nemzet információi szerint az AB várhatóan holnap hozza nyilvánosságra döntését.
