Az Európai Parlament 2011-ben határozatban szólította fel a tagállamokat: 2015 végére számolják fel az utcai hajléktalanságot. A fenti állásfoglalás nem volt kötelező jellegű, így a kormányok nem is vették túl komolyan. Az utcai hajléktalanság több mint 500 ezer embert érint a tagállamokban, további 3 millió embert közvetlenül fenyeget. A helyzet nem sokat javult ez elmúlt években.
Az uniónak pedig továbbra sincs egységes szociálpolitikája, mert ez a tagállamok belügye.
Magyarországon is mindig akadt más fontosabb, amire kellett a pénz. Budapestnek mégis sikerült a hajléktalansággal foglalkozó közgondolkodás fősodrába kerülnie az utcai élet kriminalizálásával. A fővárosi önkormányzat 2013-ban rendeletben tiltotta meg az életvitelszerű köztéren tartózkodást. A kerületek tíz körömmel kaptak a lehetőségen és a fővárosi javaslatot túllicitálva alakítottak ki tiltott zónákat a területükön. Ezt ugyan később alkotmánybírósági felszólításra módosítaniuk kellett, de a szabályozás lényege nem változott. Mégis hatástalan maradt. Senki sem akadt ugyanis, aki betartatta volna a rendeletben foglaltakat.
|
Forgács Simonnak, az Iparművészeti Egyetem vizuális kommunikáció–videó szakos hallgatójának diplomamunkája 2010-ből
Teknős Miklós / Népszabadság |
Az utcák megtisztításában egyetlen alkalommal sikerült látványos eredményt elérni: 2011-ben a fűtött utca program elindításával. Három kerületben összesen 490 millió forintból alakítottak ki szállókat és éjjeli menedékhelyeket, amelyek összesen 309 ember befogadására voltak alkalmasak.
Hasonló program azóta sem volt, holott akkor pont 309 emberrel – 876-ra – csökkent a kint éjszakázók száma. Azóta ismét emelkedik. A szociális támogatási rendszer idei átalakítása, a kerületi kilakoltatások felgyorsítása, a fővárosi albérletárak elszállása mind errefelé tolja a létezés szélén imbolygókat. Az elmúlt években az is érzékelhető volt, hogy a város centrumából a külső kerületekbe és Budára – főként a zártkerti és parkos területekre – szorulnak ki a fedél nélküliek.
|
Legalább 1200 ember tölti éjszakáit az utcán Budapesten
Veres Viktor / Népszabadság |
Az utcai hajléktalanság felszámolásához Győri szerint több tízmilliárd forintra lenne szükség. Nem elég ugyanis hajléktalanszállókat létrehozni, bérlakásokra és még talán ennél is jobban pszichiátriákra, illetve az alkohol- és drogproblémák kezelésére szakosodott egészségügyi intézményekre lenne szükség. Szakellátó háttérintézmények nélkül újra és újra az utcára kerülnek a hajléktalanszállóra vitt emberek. De már 2-3 milliárdból is látványos eredményeket érhetnének el. De ennyi sincs. A főváros – a szűkülő keretek között ez is dicsérendő – évek óta egymilliárdot ad a meglévő szállók, éjjeli menedékhelyek, nappali melegedők és egyéb szociális szolgáltatások működtetésére.
