galéria megtekintése

Senki sem akar tudni az MNB wellness-bunkeréről

6 komment


Szalai Anna

Mint a forró krumplit, úgy dobálják kézről kézre a Magyar Nemzeti Bank várbeli ingatlanának engedélyezését a hatóságok. Az Úri utca 72. alatti épület, illetve az alatta lévő pincerendszer átépítésének tervét titkolózás övezi: senki nem akar tudni, hát még beszélni róla.

A 444.hu a véleményező Műemléki Tanácsadó Testülettől kiszivárgott információkra alapozva néhány napja azt írta, hogy a jegybank 28 milliárd forint alaptőkével létrehozott Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványa (Pageo) háromszintes, wellness-funkciókkal bővített bunkerrendszert építene a Budai Várnegyed oldalába.

A látványtervekből azt olvasták ki, hogy a pincerendszer legalsó szintjén pezsgőfürdők, medencék és szaunahelyiségek létesülnének. A Pageo közleményt adott ki a cáfolattal: az épületben egy geopolitikai tudásközpontot hoznak létre. Azt viszont nem tagadta az alapítvány, hogy az épület alatt húzódó pincerendszer felújítása fontos eleme a tervezési munkának, ám „az elfogadott és a Műemléki Tanácsadó Testület előtt prezentált tervekben szó sem volt semmiféle wellness-funkcióról".

Az 1700-as évek végén épült barokk lakóház alatt már eleve volt egy kétszintes pince. Éppen ezért vette meg a II. világháború előtt az MNB, amely a föld alatti tereket 15, illetve 30 méter mélyen újabb szintekkel bővítette. Az ott kialakított trezorokban tárolták volna a bank aranytartalékát. (Mind a két szintről vészkijárat vezetett a felszínre, de létezik egy folyosó a Mária Magdolna templom irányába is.)

 

Az épület és a pincék többszöri tulajdonváltás után tavaly kerültek vissza az MNB-hez, pontosabban annak alapítványához, amely nettó 795 millió forintot fizetett érte a Szép Házak Kft.-nek.

Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság

Lapunk megkereste a terveket ismerő, elméletileg közcélokat szolgáló Műemlék Tanácsadó Testületet. Elsőként Ritoók Pál alelnököt kérdeztük, de ő a testület gazdájához, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központhoz irányított bennünket. Rodics Eszter kommunikációs főosztályvezető azt közölte: „a Forster Központ nem kíván választ adni".

Vagyis a hazai örökségvédelem felkent őre nem felelt arra a kérdésre: bővíthető-e a pincerendszer a környező épületek sérülése nélkül? Vonatkoznak-e az örökségvédelmi szabályok a felszín alatti építkezésre? A Műemléki Tanácsadó Testületnek amúgy nincs vétójoga, a működését szabályozó kormányrendelet alapján szakértőként segíti az építésügyi hatóság munkáját.

Tavaly januártól a műemléki épületek felújításának tervét már nem kötelező műemléki tervtanács elé vinni.

Az I. kerületi építési engedélyeket elvileg a Budavári Önkormányzat adja ki, ám Csányi Éva kerületi főépítésztől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az Úri utcai épület műemléki védettség alatt áll, így az eljáró építési hatóság a fővárosi kormányhivatal I. kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala. A kormányhivatal kérdésünkre azt válaszolta, hogy hozzá még nem érkezett építési engedély iránti kérelem. A hivatal úgy tudja, a végleges tervváltozat még nem született meg, a „megvalósítandó építtetői szándékokat" pedig nem ismeri.

A kérelmet az általános – építésügyi, tűzvédelmi, népegészségügyi, műszaki biztonsági – előírásokon túl a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos kormányrendelet alapján bírálják el. Az engedélyezési procedúrát tovább bonyolítják a budai Vár alatt található barlangképződmények, mivel a védelmüket biztosító törvény megkötéseit is figyelembe kell venni. A hivatalnak nem sok ideje lesz a mérlegelésre, két hónapon belül döntenie kell.

A szomszédos ingatlanok tulajdonosai szintén ügyfelek az eljárásban, így akár meg is támadhatják az engedélyt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető