Az uniós jogba, illetve az európai emberi jogi egyezménybe ütközhet, ha Magyarország a menekültekkel szemben még szigorúbb szabályokat vezet be – állítja Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője. Több olyan egyedi bírói döntés született Németországban, Franciaországban, Norvégiában, amely szerint Magyarországra sem szabad visszatoloncolni embereket.
Orbán Viktor bevándorlásellenes politikáját a kormánypártok most már jogszabályba is akarják önteni, a hét végén Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke vetette fel, hogy jelentősen gyorsabban, akár néhány napos határidővel lehessen lefolytatni egyes menekültügyi eljárásokat. A Jobbik korábban azt javasolta, hogy a menekülteket zárt táborokban helyezzék el, és állítsák vissza az önálló határőrséget. Az LMP pedig a közelmúltban törvénymódosítást nyújtott be, amely szerint terrorcselekmény, illetve állam elleni bűncselekmények elkövetőit megfoszthatnák a magyar állampolgárságtól, ha azt nem a születésükkel szerezték.
 |
| Anya gyermekével egy magyar menekülttáborban Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A Magyar Helsinki Bizottság programvezetője hisztériakeltésnek minősítette mindazt, ami a menekültügy körül folyik. Kétségtelen, hogy az elmúlt két esztendőben hússzorosára nőtt a menedékkérők száma, de a szigorítás nem jó válasz – hangsúlyozta. A magyar menedékjogi eljárás már ma is szinte a leggyorsabb Európában: a bevándorlási hivatal korábbi közlése szerint egy ügy átlagosan fél év alatt lezárul. Ha ezt az időt még jelentősen rövidíteni szeretnék, igencsak kétségessé válhat, hogy biztosítani lehet-e a tisztességes eljáráshoz való jogot – figyelmeztet a szakértő.
