Az Újpesten aratott szocialista győzelem után minden párt újragondolja stratégiáját. Igaz, az MSZP-nél hivatalosan egyelőre nem mondanak semmit. A helyiek utalnak arra, hogy az önkormányzati választáson hat szervezet – az MSZP, a DK, az Együtt, a Lokálpatrióták, a PM, a Magyar Liberálisok Pártja – fogott össze, és a jelöltekről azt sem lehetett tudni, kinek az ajánlására indultak. Az akkori szóbeli megállapodás szerint az időközi választáson a helyi szocialistákat illeti a jelölés joga, ám ez országos egyeztetést is igényel. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese érdeklődésünkre meg is erősítette, hogy az országos elnökség is bekapcsolódik a munkába.
 |
Nincs kizárva, hogy az MSZP-s Pál Béla újra próbálkozhat
Nagy Lajos / MTI |
A jobboldaliak közül három lehetséges induló neve forog közszájon. Az egyikük Brányi Mária alpolgármester, a másikuk a Navracsics Tiborral régi kapcsolatban álló Ovádi Péter, a Fidesz önkormányzati frakciójának vezetője, a harmadik pedig Mihalovics Péter, aki most a Bakony–Balaton térség fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. A végleges döntés viszont a jobboldalon sem született meg.
Az utca embere persze mindenfélét mond, újdonság az újságírók korábbi alkalmi közvélemény-kutatásához képest, hogy míg április előtt az ellenzékkel rokonszenvezők nem adták nevüket a véleményükhöz, addig most már a Fidesz szimpatizánsai is névtelenek maradnak.
Egy idős tanár a helyi járatos buszmegállóban szinte suttogva mondja:
– Én jól ismerem az egész Navracsics családot, Tibornak az édesapjával mindig hasonlóan gondolkodtunk a közművelődésről és az oktatásról, már csak ezért sem szavaznék másra. A nevemet ne írja le, nem akarok én már senkinek a céltáblája lenni.
– Persze, hogy a Fidesz – hangoskodik egy fiatal férfi, miközben azért káromkodik, mert éppen nem működik a telefonos parkolás, aprója meg nincs. Pénzt váltok neki.
– A Navra egy okos, értelmes ember. Jó, nekem is mondták, hogy Brüsszelbe megtagadta az Orbánt, de ez csak egy kényszerű játék volt.
– Jó, de most nem rá kell szavazni – jegyzem meg.
– Ez egy kicsit probléma – vakarja a fejét. – Mihalovics Petit hallottam, csak azon viszonylag könnyű lesz fogást találni.
Azt, hogy mit, nem árulja el.
– Pál Béla 2006-ban már legyőzte a Navrát, rugaszkodjon neki ő a feladatnak – javasolja egy, bottal járó feleségét a kórház felé vezető idősebb férfi.
– Veszprém ritka esélyt kapott – véli egy hosszú sáljába burkolódzó fiatal srác, aki a netadó ellen maga is tüntetett a fővárosban, a közfelháborodás napján viszont Veszprémben demonstrált. – Meg tudjuk roggyantani a Fideszt, de ehhez a régieknek vissza kell vonulniuk. Ha olyat jelölnek, aki a tüntető civilek közül való, akkor a Fidesz-kétharmad elszáll. Pártemberre viszont a civilek nem szavaznak.
– Új arc kell, az nem vitás – sulykolja egy helyi egyetemista. Hozzáteszi:
– Új arc és új világ.
Újratervezés
Az MSZP vezetőit is meglepte az újpesti eredmény. Alacsony részvételre számítottak, ami a Fidesznek kedvezne. De nem neki kedvezett. A szocialisták annak is örülnek, hogy a DK és az Együtt támogatása nélkül győztek nagyobb arányban, mint tavasszal Újpesten.
|
Újpesten fordult a kocka?
Kovács Tamás / MTI |
Veszprém nehéz, de nem reménytelen terep. Korábban a város két körzetből állt: az egyiket 2002-ben és 2006-ban is az MSZP-s Pál Béla, a másikat Horváth Balázs (Fidesz–MDF) nyerte. A két körzetet összevonták, áprilisban 20 százalékpontos előnnyel győzött Navracsics. Veszprém nem eredendően jobboldali: 1990 és 2006 között Dióssy László (SZDSZ) volt a polgármester.
A baloldalnak a környező településekkel gyűlhet meg a baja, ott tavasszal elmaradt a Jobbik mögött, de Gőgös azt mondja: a falvakban is jelen lesznek. Valószínű, hogy az MSZP ismét Pál Bélát indítja, de előbb egyeztet tavaszi szövetségeseivel. Tóbiás József pártelnök hétfőn azt mondta: már a Fidesz korábbi szavazóinak is elegük van, a távol maradók azt üzenték, hogy egyetértenek az utcán tüntetőkkel és a voksolók többségével.
A miniszterelnök viszont a Handelsblatt című német üzleti lapban még a kétharmados érvelést használta. Orbán Viktor azt nyilatkozta: a tüntetők, köztük a fiatalok, úgy érzik, nincs kire szavazniuk, túl gyenge az ellenzék. A kormányfő azt kívánta a fiatal nemzedéknek, hogy találja meg a megfelelő hangfekvést, és akkor „beszélhetünk egymással”.
A kötelező magabiztosság ellenére a Fideszben is érzékelik a kormányellenes közhangulatot. Az, hogy Veszprémben kit indítanak, még nem dőlt el. Egy államtitkár azt mondta: „vastagon nyerni fogunk, mert nem veszíthetünk”. Kormányzati források nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget annak sem, hogy 400 ezer szavazót veszítettek ősszel. Méréseik szerint a netadót a választók 80 százaléka ellenezte. A kitiltási ügy megítélése kiegyensúlyozottabb – a szavazók felét nem érintette meg a botrány. A választóvonal 2017 májusa lesz, az akkori mérések számítanak, mert rá kell fordulni a kampányra – nem számolnak előrehozott választással. Nyilvánvalóan akkor, Áder János államfői mandátumának lejártakor lenne ésszerű átalakítani a közjogi vagy a választási rendszert is, amihez viszont kétharmad kell.
Tizennégy év után nyert újra időközi választást az MSZP
Az MSZP legutóbb 2000-ben tudott időközi parlamenti választást nyerni: akkor Molnár Albert öt százalékkal előzte meg a kormánypárti jelöltet Székesfehérvárott.
Azóta a baloldal csak pofonokat kapott. A Szabolcs megyei Fehérgyarmaton – szintén 2000-ben – a fideszes Lengyel János 15 százalékot vert rá szocialista vetélytársára, Nemes Istvánra. Igaz, a külön próbálkozó SZDSZ-es Sértő-Radics István is szerzett 15 százalékot. Ugyanilyen különbséggel kapott ki a fideszes Szűcs Lajostól az MSZP-s Kovács István 2001 áprilisában a Pest megyei Dabason, ahol a szabad demokratáknak be kellett érniük nem egészen három százalékkal. Az igazán nagy kudarc 2004. november 28-án következett: a Nógrád megyei Szécsényben Nagy Andor, a Fidesz–KDNP jelöltje csaknem hetven százalékkal nyert, és az MSZP–SZDSZ közös jelöltjének, Borenszki Ervinnek a voksok nem egészen negyede jutott. Ugyanezen a napon Sopronban nem is volt baloldali jelölt, és a fideszes Firtl Mátyás 88 százalékkal tarolt. Ám az alacsony részvétel miatt ismételni kellett, és 2005 májusában Firtl 72 százalékot szerzett, miközben az MSZP-s Csák Ferencre a választásra jogosultaknak csak 17 százaléka voksolt. Valamivel kiegyenlítettebbek voltak az erőviszonyok 2006. október 1-jén Veszprémben: a fideszes Horváth Zsolt majdnem 62, a MSZP, az SZDSZ és a Magyar Liberális Párt által támogatott Katanics Sándor pedig 34 százalékot kapott. A jobboldal fellegvárának számító XII. kerületben viszont 2008 februárjában már megint ötvenszázalékos különbséggel verte Rétvári Bence a veszprémihez hasonló formáció jelöltjét, Lakos Imrét.
A főváros IX. kerületében sem sikerült szépíteni: 2009 januárjában a fideszes Bácskai János 60, a szocialista Bánsághi Tamás 27 százalékot szerzett.
Pécsett pedig az mentette meg az MSZP-t az újabb vereségtől, hogy a választás érdektelenségbe fulladt.
Próbálkoztak 2009 nyarán, majd őszén is – a Fidesz előbb hatvan-, később csaknem nyolcvanszázalékos előnyre tett szert az MSZP-vel szemben –, de a részvétel soha nem érte el a 25 százalékot. Azután jött minden idők legcsúfosabb veresége: 2009 novemberében Csornán majdnem nyolcvan százalékkal nyert a fideszes Gyopáros Alpár, s a szocialista Balogh Csaba öt százalékig sem jutott.
Ehhez képest már-már sikerként lehetett elkönyvelni a szarvasi 15 százalékot 2010 októberében, ahol a Fidesz megint bőven ötven százalék fölött teljesített. Püspökladányban 2011-ben a csekély érdeklődés miatt szintén kétszer kellett kiírni a választást: mindkét alkalommal a kormánypárt nyert, míg a baloldal tíz százalék körül teljesített, s a jobbikos is csaknem két és félszer annyi szavazatot kapott, mint az MSZP-s jelölt. A mostanit megelőző legutóbbi időközi választás 2011. november 13-án volt a II. kerületben, ahol az MSZP Lévai Katalint, az LMP Karácsony Gergelyt vetette be, ám ketten együtt sem értek el negyven százalékot, így a fideszes Láng Zsolt majdnem hozta a kétharmadot. (Lencsés Károly)
