Szerinte vannak igazságok a miniszterelnök beszédében, hiszen a liberális rend konzerválta a lemaradást az EU-ban is a régiek és az újonnan belépők között. Tehát ott van a kérdőjel a rendszer működésével kapcsolatban, mert a liberális rend ma már nem segíti a gyengébbeket, sőt komoly egyenlőtlenséget termel ki.
– A miniszterelnök nagy követ dobott a pocsolyába, ezért a hisztérikus reakciók – fogalmazott a professzor, aki közölte: az az érzése, hogy Orbán Viktor borsot akart törni „valakik” orra alá. De – tette hozzá – nemrégiben olvasott a Reuters egyik blogjában hasonló mondatokat Mark Leonard tollából is, aki azt írta: a liberális globalizációnak vége van. A blogger újonnan felemelkedő hatalmakról is írt.
Azt is megkérdeztük Schöpflin Györgytől, nem jogosak-e szerinte a legsúlyosabb kritikák is, ha Orbán Viktor a liberális demokráciák helyett olyan félautoriter/autoriter országokat állít példaképnek, mint Szingapúr, Kína, Oroszország, Törökország, mondván, „nem nyugatiak, nem liberális demokráciák, talán még demokráciák sem”, mégis sikeressé tesznek egy nemzetet.
A történészprofesszor – aki évtizedek óta Angliában él, és tanított is brit egyetemen –, elismerte, hogy puha autoriter vezetésű országokról van szó, a miniszterelnöki felsorolást pedig azzal magyarázta: Orbán Viktor nem példaképként, hanem illusztrációképpen említette ezen országokat. Velük akarta példázni, hogy a gazdasági liberalizmus nem feltétele a gazdasági sikernek.
Schöpflin György meggyőződése szerint a miniszterelnök Tusnádfürdőn azt állította, hogy a nyugati modell nem működik. De a politikai liberalizmust elfogadja, csak a gazdasági liberalizmust utasította el – válaszolta arra, hogy a miniszterelnök azt is mondta Tusnádon, „megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva, tőlük magunkat függetlenítve azt a közösségszervezési formát, azt az újmagyar államot, amely képes arra, hogy a mi közösségünket évtizedes távlatban versenyképessé tegye a nagy világversenyfutásban”.
A beszéd okozta nagy vihart nem tekinti végzetesnek, Orbán Viktor „putyinizálódása” már évek óta téma azok között, akik eleve úgy gondolják, hogy „Magyarországon nem nagyon kellemes dolgok történnek”. Aki pedig a munkalapú társadalom kijelentést Mussolinire vezeti vissza, butaságot mond – mondta végül Schöpflin György.
Nem aggódnak a miniszterelnöki beszédet ért támadások miatt a kormányhoz közeli konzervatív értelmiségiek sem. Schöpflin Györgytől eltérően ők úgy értelmezik az ominózus beszédet, hogy Orbán Viktor klasszikus értékkonzervatívként a kulturális liberalizmus diktatúrájával szakított Tusnádfürdőn, „remélhetőleg egyszer s mindenkorra”. Szingapúr, Kína, Oroszország – mind-mind a saját utat jelképezik, és egyik említett országban sem tűrik az értékek relativizálását. Putyin pedig a közösségképzés, az erő (oligarchák legyőzése) és a világviszonylatban helytálló államhatalom példája.
„Kötcse–Tusnádfürdő: egyenes vonal, azt mutatja, nincs semmi kilengés Orbán Viktor új államépítés-felfogásában. Kell az Orbán-rendszer!” – mondják azon az oldalon azok, akik szerint a miniszterelnök a kettes számú államépítő programját hirdette meg Tusnádon.
