Az anyát és a fiát nem sikerült újraéleszteni, a lány két nappal később a miskolci kórházban hunyt el. Az elsődleges vizsgálatok szerint a tűz az alattuk lakó, egyedül élő középkorú nő konyhájából indult: ő, észlelve a bajt, kirohant az utcára, és onnan nézte, ahogy ég a ház.
Az ügyben elfogultság miatt a borsodiak helyett a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozott, s az ügyészségi felügyeletet is Egerben látták el.
A nyomozás lezárása után az ügyészség közveszélyokozás és segítségnyújtás elmulasztása miatt vádat emelt a hatodik emeleti lakásban lakó N. Béláné ellen, akit később a Miskolci Járásbíróság első fokon négyévi szabadságvesztésre ítélt. A bíró meglehetősen indulatosan ecsetelte, hogy miközben a házban emberek sikoltoztak és jajveszékeltek, addig
az asszony „Mona Lisa-i mosollyal” az utcáról nézte mindezt, senkinek nem mondta el, hogy a tűz az ő lakásában keletkezett. Ráadásul amikor távozott otthonról, nyitva hagyta az ajtót is, ami tovább segítette a tűz terjedését.
Mérlegelték a panelház szigetelését 2007-ben végzők felelősségét is. A bíróság a szakértői véleményekre alapozva vizsgálta, hogy a polisztirollapokat szabálytalanul rakták-e fel. Kiderült: nem ragasztották teljesen körbe azokat, így a szigetelés és a házfal között légrés keletkezett, ami kürtőként felerősíthette a tűz terjedését. Végül nem látták bizonyítottnak, hogy ez közvetlen összefüggésben lenne a család halálával, így felmentették mind a fő kivitelező, mind a két alvállalkozó cég munkatársait.
Az ítélet egyik esetben sem jogerős. Az ügyész N. Béláné ügyében súlyosítást kért – azt, hogy az asszonyt a közügyektől is tiltsák el négy évre –, míg a panelszigetelést végzők esetében a bűnösség megállapítására tett indítványt. A másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék szeptemberre tűzött ki az ügyben tárgyalást. Újra szakértőket hallgatnak meg, hogy igazolják: volt-e összefüggés a gyorsan terjedő tűz és a három ember halála között.
Mentő kérdés
A tűzoltók felelősségét is vizsgálták. Első körben a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság több mulasztást is feltárt. Szerintük hibáztak a tűzoltók, amikor ismeretlenként határozták meg a tűz keletkezésének okát, noha jelentésükben leírták, hogy a lángok egy hatodik emeleti lakás konyhájában dohányzás vagy egyéb nyílt láng miatt csaphattak fel. A miskolci önkormányzat emiatt megrovásban részesítette a városi tűzoltóság parancsnokát. Ám sem a rendőrség, sem az ügyészség nem állapította meg a tűzoltók felelősségét az ügyben.
|
Így égett a lakás a miskolci panelépületben 2009. augusztus 15-én
Venkovits Mihály / MTI |
A családját vesztett édesapa ügyvédet fogadott, szerinte ugyanis a mentés idején voltak olyan szabálytalanságok, amelyek felesége és két gyermeke halálához vezettek. Török Zsolt ügyvéd élt a pótmagánvád lehetőségével, így most ő perli a mentést végzőket. – Sok a furcsaság ebben az ügyben – mondja. Különös, hogy a szombat esti tűz után
másnap délben a miskolci önkormányzat cége, a Városgazda Kht. már elkezdte kitakarítani a lakást, nem adva esélyt az alaposabb elemzésre.
Az elsődleges tűzvizsgálati anyag teli van hiányossággal, ám a takarítás miatt újabbakat már nem lehetett elvégezni: a hétfőn kiérkező villamossági szakértő is tiszta terepet talált. Az ügyvéd felvetette: a gyors takarításban talán szerepet játszott, hogy N. Béláné fia önkormányzati képviselő volt abban az időben, de a két tény közötti összefüggés nem volt kellően bizonyítható.
– Felkértünk egy szakértőt az ország másik végéből, hogy még véletlenül se lehessen elfogultsággal vádolni. Ő azt mondta:
a tűzoltók számos hibát követtek el a mentés során
– mondja Török Zsolt. A legnagyobb hiányosság szerinte a kommunikációban volt. Az édesanya ugyanis több alkalommal felhívta a központi ügyeletet, ám „kézen-közön” elveszett a fontos tény, hogy a 7/1-es számú lakásban hárman bent vannak, és a tűz miatt nem tudnak kijönni.
A központi ügyeletes elmondta ezt az információt az elsőként helyszínre küldött, úgynevezett 1-es fecskendő sofőrjének, ő nyugtázta az adást, ám érthetetlen okokból nem továbbította ezt a jelzést a mentést végzőknek. Az ügyvéd szerint hibázott a mentőcsapat vezetője is, amikor felhívta ugyan a központi ügyeletet egy kérdéssel, de nem várta meg a válaszukat – állítása szerint azért, mert ekkor épp kiszállt a kocsiból. Hanganyag rögzíti, hogy az adás megszakítása után egy másodperccel a központi ügyelet közli, emberek vannak a 7/1-es lakásban. Továbbmentek a kilencedikre.
Újabb bírósági forduló
A pótmagánvád alapján első fokon eljáró bíróság megállapított ugyan hiányosságokat, ám úgy vélte, azok nem játszottak közre a halál bekövetkezésében. – Az 1-es fecskendő sofőrje két perccel azelőtt tudta, hogy az égő lakásban emberek vannak, mint hogy az anya másodszor telefonált volna az ügyeletre. Az elsőként felküldött csoport a hetedik emeletről továbbment a kilencedikre.
Ha a sofőr továbbadja az információt, vagy a parancsnok megvárja a választ a telefonban, percekkel a riasztás után, célirányosan keresni kezdik a 7/1-es lakásban rekedteket, akiknek így lett volna esélyük életben maradni
– mondja az ügyvéd. Szerinte emellett számos hiba közrejátszott a tragédiában, szabálytalanságok történetek a riasztásban, a vonultatásban és a mentésben is. Ezért nem fogadták el az első fokon eljáró bíróság felmentő ítéletét, és a pótmagánváddal másodfokon tovább perelik a tűzoltókat. A másodfokú eljárásban tárgyalást még nem tűztek ki.
