Szikingert annak kapcsán kérdeztük, hogy a kormányszóvivő korábbi közlése szerint a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a költségvetés javára átutalta azt a kétmilliós utazási költségtérítést, amely két személy összesen hét éjszakára szóló szállodai számláját fedezte.
Vagyis: naponta átlagosan 285 ezer, tehát személyenként több mint 140 ezer forintért vettek ki szobát, ami legalább kétszerese egy budapesti luxushotel alaptarifájának.
 |
Lázár János, „kifinomult erkölcsi érzékkel”
Teknős Miklós |
Kétségtelen azonban, hogy a szállodának van olyan 160 négyzetméternyi alapterületű lakosztálya is, amit naponta hatmillióért hirdetnek, és ehhez képest a fideszes politikus alig költött valamit.
Az ügyvéd hangsúlyozta: a konkrét esetet a szükséges információk hiányában nem kívánja minősíteni. Inkább azt emelte ki, hogy ha Lázár a külföldi útjaira járó és valóban szokatlan összegű költségtérítést utóbb visszatérítette, az kifejezetten a politikus rendkívül kifinomult erkölcsi érzékét mutatja.
Így Szikinger az üggyel kapcsolatban – bár az esetet maga is megmagyarázhatatlannak tartja – csak általánosságban kívánt nyilatkozni. Azt nem lehetne senki terhére róni, ha a vezetője által engedélyezett bármilyen kirívó keretet felhasználja, amennyiben azzal utólag tételesen elszámol – szögezte le az ügyvéd.
Más kérdés – árnyalta a képet –, hogy egy állami vezető a hivatalos útjaira biztosított költségtérítést miért fizetné vissza, ha azt a hatályos szabályoknak megfelelően használta fel.
Ez szerinte legalábbis aggályokat vethet fel, mert arra utalhat, hogy az érintett a törvényesnél több pénzt kapott, esetleg abból magáncélú utazásainak kiadásait fedezte. Közpénzek szabálytalan költése kapcsán egyébként többek között felmerülhet a sikkasztás, a csalás, a hűtlen kezelés és a hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúja is – mondta Szikinger.
Ha valaki a rábízott pénzt sajátjaként használja, s például a közcélra szánt keretet magánút finanszírozására fordítja, sikkasztást követ el. Az ügyvéd szerint csalásnak minősülhet, amikor valaki úgy jut hozzá a költségtérítéshez, hogy a döntéshozót utazása célját illetően megtéveszti.
Az pedig hűtlen kezelésnek minősülhet – állította –, amikor a vezető az ésszerűnél vagy a jogszabályokban foglaltaknál nagyobb összeget engedélyez a szállásköltségekre, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Hivatali visszaélés, ha bárki jogtalan előny szerzése érdekében hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi vagy „hivatali helyzetével egyébként visszaél” – hoz fel egy újabb tényállást Szikinger.
Vagyis: ha egy döntéshozó tudatosan biztosít az indokoltnál több pénzt egy állami alkalmazott kiküldetési költségeire, illetve beosztottját nagyobb összeg kiutalására ösztönzi, ezt a bűncselekményt is elkövetheti.
De a kedvezményezett maga is vétkes lehet, amennyiben többet költ a jogszabályi keretek által meghatározott összegnél, mert azt vélhetőleg csak hivatali helyzetével egyébként visszaélve teheti meg. Időközben kiderült, kik kísérték Lázár Jánost azon a három utazáson, amelyen csaknem kétmillió forintba került a szállás – tette közzé az Origo. A portállal egy a kiküldetések részleteit ismerő – és névtelenséget kérő – forrás közölte, hogy a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt tolmácsolás céljából kísérte el egy-egy munkatársa.
Egyikük Sonkodi Balázs, aki egy korábbi kimutatás szerint a Miniszterelnökségen dolgozik politikai tanácsadóként, a másik pedig Perényi Zsigmond, aki a Lázár János által felügyelt Magyar Holokauszt 2014 Emlékbizottság titkáraként dolgozik.
Az Origo jelezte ugyanakkor, hogy Lázár a parlament oldalán található adatok szerint angolul társalgási szinten, németül pedig középfokon beszél.
