Ahogy a jogsegély keretében a kitiltási ügy hátterében felsejlő Bunge-ügyben feltett kérdésekre sem, mondta később. Pedig abban az amerikai céget érintő „korrupciós jellegű ügyben”, mint fogalmazott, több mint fél éve tart a nyomozás.
– Már gyanúsított is van – közölte –, ezért szükséges lenne, hogy az amerikai hatóságok mielőbb érdemi információkkal szolgáljanak számunkra.
Célszerűségi szempontokat nem mérlegelhetnek
A Horváth András volt NAV-alkalmazott zöld dossziéjáról elhíresült másik korrupciós botrányban a vizsgálat még ma is tart. Polt hangsúlyozta: komolyan vették Horváth állításait, és minden részletnek a végére járnak.
– Öt témakört ölelt fel a dosszié tartalma. Egyes részeiről azonnal látszott, hogy azokban semmiféle bűncselekmény gyanúját nem lehet fellelni. Volt olyan témakör, amelyről a vizsgálat állapította meg ugyanezt. A többi felvetés kapcsán azonban még tartanak a vizsgálatok, gyanúsítottakat is hallgatott már ki a rendőrség. A nyomozás végeredményét nyilvánosságra fogjuk hozni.
Azonban nemcsak a NAV, hanem a hatóságokat korrupcióval vádoló Horváth András ellen is indult eljárás. Arra a kérdésre, szerencsésnek tartja-e, hogy a rendőrség párhuzamosan nyomoz a NAV és a NAV feljelentője ellen, Polt Péter kifejtette: a nyomozóhatóságok célszerűségi szempontokat nem mérlegelhetnek.
– Adott Horváth András feljelentésként értékelhető bejelentése, és adott a NAV feljelentése – magyarázta. – Ha mindkettő tartalmaz bűncselekmény gyanúját felvető információkat, nem tehet mást az eljáró hatóság, mint hogy mindkettőben elrendeli a nyomozást. Meggyőződésem, hogy a két eljárásnak semmiféle befolyása nem lesz egymásra.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
A legfőbb ügyész később emlékeztetett: Horváth korrupciós és hivatali bűncselekmények gyanúját vetette fel „a NAV-val szemben”, míg egykori munkaadója információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekményért jelentette fel őt. Ez két külön történet. Polt Péter
többszöri rákérdezésünk ellenére is kitérő választ adott arra a kérdésre, szerinte megtörténhet-e, hogy végül Horváth és a NAV egyes vezető munkatársai ellen is vádat emelnek.
– Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni – szögezte le többször is. – Sarlatánság lenne a részemről, ráadásul nem is az ügyészség, hanem a rendőrség nyomoz az ügyekben. Nem akarok találgatni se. Annyit azonban kijelenthetek, hogy a tényeknek és a jogszabályoknak megfelelő megoldás fog születni.
Újragondolt lehallgatás
Magyarország a korrupciós fertőzöttség tekintetében Európa középmezőnyéhez tartozik. Ehhez képest viszonylag kevés korrupciós ügyről hallani, vetettük fel, hozzátéve, hogy ez még akkor is igaz, ha a legfrissebb bűnügyi statisztika szerint tavaly az előző évinél háromszor több eljárás indult; valamivel több, mint 3200.
Polt Péter azt mondta, az eddig elvégzett munka elfogadható mennyiségű és színvonalú, de nem elég. Előfordulhat, hogy az eljáró hatóságok hibái olykor a „nyilvánvalónak tűnő” esetek bizonyítását is veszélyeztethetik. Bár a tendencia jó, szerinte is több ügyben kellene eljárni, vádat emelni és jogerős ítéletet hozni.
De mi akadályozza meg a hatóságokat a határozottabb és főleg hatékonyabb fellépésben? – Közhelyszámba megy, hogy a korrupciós ügyek felderítése titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazása nélkül igen nehéz, szinte lehetetlen – jegyezte meg kérdésünkre válaszolva a legfőbb ügyész. – Nagyon szigorú szabályai vannak nálunk az ilyen eszközök alkalmazhatóságának és az így keletkezett információk felhasználhatóságának. Célszerű lenne áttekinteni a hatályos szabályozást.
Polt később többször és nyomatékosan hangsúlyozta: nem lazítana a garanciális szabályokon, de meggyőződése szerint olyan jogi környezetet kell teremteni, amelyben a titkos eszközökkel és módszerekkel szerzett információk hatékonyabban használhatók fel, mint manapság. A hatályos szabályozás mellett megtörténhet, és olykor meg is történik, hogy perdöntő jelentőségű bizonyítékokat nem tudunk felhasználni, bíróság elé vinni. – Újra kellene gondolni a célhoz kötöttség, valamint a haladéktalanság elvét és annak jelenlegi gyakorlatát – példálózott Polt Péter.
– Ma megtörténhet, hogy a bírói engedéllyel egy hatóság megfigyel vagy lehallgat valakit, például cigarettacsempészettel összefüggésben. Közben kiderül, hogy az illető egy sokmilliárdos adócsalásban is érintett, vagy korábban megölt valakit. Ezek az információk azonban – lévén, hogy a titkosszolgálati eszközök használatát a cigarettacsempészet felderítésére engedélyezték – nem biztos, hogy felhasználhatók lesznek a súlyosabb bűncselekmények bizonyítására. És akkor hiába „tudjuk”, hogy mit tett, nem tehetünk ellene semmit.
Bár a célhoz kötöttséggel kapcsolatban korábban már enyhítettek a szigoron, így ha az újabb bűncselekmény titkos felderítésére azonnal megkérik a bírói engedélyt, a korábbi engedély alapján szerzett adatok sem vesznek már el, Polt szerint a szabályozás messze nem ilyen egyértelmű. Eltérő jogértelmezésre ad lehetőséget, ami végül akár a nyomozás egészének az eredményességét is veszélyeztetheti.
Száz százalékig bűnös
Polt rámutatott: Magyarországon az elmúlt 25 évben kialakult gyakorlat szerint szinte csak akkor állítható valaki bíróság elé, ha a bizonyítékok 100 százalékig igazolják a bűnösségét. Nem úgy van, mint egyes más országokban, hogy az ügyész az összes bizonyítékot a bíró elé tárja, aki aztán majd eldönti, hogy azok elegendőek-e a bűnösség kimondásához vagy sem.
– Van ennek a rendszernek egy nagy előnye – jegyezte meg Polt Péter. – Szinte garantált, hogy ártatlanul senkit nem ítélhetnek el Magyarországon. A rendszer túlbizonyítási igényének viszont vannak hátulütői is: lassúvá, elhúzódóvá teszi a büntetőeljárásokat, és nagyobb esélyt ad a bűnösöknek, hogy elkerüljék a felelősségre vonást.
Polt szerint ezzel is magyarázható, hogy a vádemelési javaslattal zárult nyomozásoknak csak alig több mint a felében emelnek ténylegesen vádat a feltételezett elkövetőkkel szemben. A jelen eljárási rendszerből, a bírósági ítélethez megkívánt – a nyomozati szakasznál magasabb – bizonyítottsági szintből következik, hogy az ügyészek úgymond biztosra mennek. Száz esetből négyben azonban még ebben a túlbiztosított rendszerben is elbukja az ügyészség a vádat – vetjük közbe. Polt szerint az ügyész azért emel vádat, mert a bizonyítékok alapján meggyőződése, hogy bűncselekmény történt. A bíróság egyes esetekben ezt eltérően ítéli meg, de a tavalyi több mint 96 százalékos váderedményesség így is kimagasló.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
A „100 százalékos bizonyítottság” igénye magyarázza, hogy miért nem születik több elmarasztaló ítélet. De azt nem, hogy miért nem indul több eljárás – vetettük fel, mire Polt Péter kifejtette, hogy semmiképpen sem tartaná célszerűnek, sem kívánatosnak, hogy az ügyészség – és általában a büntető igazságszolgáltatás – egyfajta igazságosztó szerepbe kerüljön. Megjegyezte, a statisztikai adatok egyértelműen cáfolják, hogy az utóbbi években korrupciós ügyekben több lenne a feljelentéselutasítás és a nyomozásmegszüntetés. Épp az ellenkezője az igaz.
– Társadalmi problémákat nem lehet kizárólag büntetőjogi eszközökkel megoldani – szögezte le. – Ami szabálytalan, még nem biztos, hogy bűncselekmény – tette hozzá. Amikor közbevetettük, hogy azt azért csak nem nevezhetjük holmi szabálytalanságnak, ha egy hivatal vagy hatóság egy bizonyos ügyfajtában mindig ugyanazt a szabálytalanságot követi el, és mindig ugyanannak a körnek kedvez, a legfőbb ügyész így válaszolt: – Számos hatóság, ellenőrzésre feljogosított szervezet működik az országban, amelyeknek az a dolguk, hogy saját hatáskörükben eljárva vagy egy-egy panasz, bejelentés alapján megvizsgálják, történt-e szabálytalanság, és ha igen, az csak szabálytalanság, vagy a „szabálytalankodók” valamilyen Btk.-tényállást is megvalósítottak.
Később hozzátette, hogy
nem lehet egyetlen hatóságot felelőssé tenni a közélet tisztaságáért.
Nincs az a nyomozóhatóság, amely a belső ellenőrzés hiányát képes lenne pótolni. Amely a szakhatóságok információi nélkül képes hatékonyan dolgozni. E téren még van mit javítani az együttműködésen, az információáramláson, illetve a jogalkotónak az információk átadhatóságán.
Évekkel ezelőtt nagy csinnadrattával vittek el számos – a mostani kormányzati felállásból nézve ellenzéki – politikust korrupciós vádakkal. Az ügyek többségében – már amelyiknek a végére már pont került – igen enyhe ítéletek születtek. Szilvásy György volt titokminisztert például egy kivételével már minden perben felmentették.
– A miniszter úr esetében, a legsúlyosabb vádban első fokon bűnösnek mondták ki – jegyezte meg felvetésünkre a legfőbb ügyész, de
rögtön egyetértett abban, hogy ha a magyar titkosszolgálat vezetőit kémkedésben bűnösnek mondják ki, akkor enyhén szólva megmosolyogtató a minimálishoz közeli büntetés.
– Mi sem értünk egyet a büntetés mértékével. Általánosságban is túl enyhéknek tartjuk azokat. Sok esetben különböző jogi megoldásokkal még a törvényi minimumnak is alámennek a bírák. Próbáljuk befolyásolni a bíróságokat, hogy hozzanak szigorúbb ítéleteket, gyakran csak ezért nyújtjuk be a fellebbezésünket, még akkor is, ha a bírói gyakorlat alapján nyilvánvaló, hogy nem sok esélyünk van.
A Simon-ügynek még nincs vége
Végül megkérdeztük, valóban megtörténhet, hogy Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettese – miután befizette a külföldi bankszámlákon parkoltatott százmilliók után az elmaradt adókat és egyéb kötelezettségeket, úgy kerülhet ki a büntetőeljárásból, hogy soha nem derül ki, honnan voltak a milliói?
– Szerintem ez egy olyan ügy, amelynek a végkimenetele nem a magyar igazságszolgáltatástól függ – mondta Polt Péter. – Nem is itt indult az eljárás, egy szomszédos ország társszervétől kapott az illetékes magyar hatóság információkat Simon úr számláiról. Amit azóta itthon le lehetett nyomozni, lenyomoztuk. Emellett jogsegélykérelemmel fordultunk ahhoz a két országhoz (Ausztriához és Svájchoz – a szerk.), ahol eddigi ismereteink szerint számlái voltak. Mindent elkövetünk, hogy tisztázzuk a számlákon parkoltatott pénzek eredetét. Például, hogy nem bűncselekményekből származnak-e.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
Polt elmondása szerint több kérdésükre részben már kaptak választ, számos kérdésre viszont még további információkat várnak. A legfőbb ügyész a nyomozás érdekére tekintettel azonban nem kívánt részletekbe bocsátkozni arról, hogy az eddig megérkezett válaszok alapján származhattak-e bűncselekményből Simon százmilliói. Érzékeltette ugyanakkor, hogy bizonyos bűncselekmények miatt már most látható: végül vádemelésre kerülhet sor.
A Simon-üggyel korábban együtt kezelt Welsz-ügyben sem állt le a nyomozás – mondta –, jelenleg a NAV vizsgálja Welsz Tamás „hagyatékát”, Welsz kétes pénzügyi machinációinak, vélelmezett pénzmosásainak több teherautónyi dokumentumát. Polt nem zárta ki, hogy a két ügy esetleg egyszer majd újra összeér. Azt a sajtóban – rendőrségi forrásokra hivatkozva – tényként tálalt információt viszont cáfolta, hogy Welsz maga adta volna át a gigantikus mennyiségű iratot a rendőrségnek. Egy kis részét valóban ő adta át, mondta, de a többségét a hatóságok találták meg és foglalták le.
