Megkérdeztük a KSH-t, kit tekintenek kivándorlónak a friss statisztikában. Sárosi Annamária migrációs szakértő azt írja lapunknak küldött válaszában, hogy a statisztika megkülönbözteti a rövid időtartamra távozókat (például a néhány hónapra, fél évre, tanulmányi, illetve munkavállalási céllal kivándorlókat) és az ingázókat a hosszabb időre, legalább egy évre kivándorlóktól. „A KSH által évente megjelentetett be- és kivándorló külföldi, valamint magyar állampolgárok számának meghatározásánál a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007 EK rendeletének megfelelően a referenciaidőt megelőző 12 hónapos időkritériumot vesszük alapul”– közölte Sárosi Annamária.
E szerint Magyarországról kivándorló „az a magyar állampolgár, aki végleges külföldi letelepedés szándékával vagy ideiglenes külföldi tartózkodás céljából hagyja el Magyarországot”. Mivel a külföldre távozással adminisztrációs kötelezettségei vannak – például jelezni kell az OEP és az adóhatóság felé, ha távozni akar Magyarországról –, ezek az adatok is forrásként használhatók. Sárosi Annamária elismeri, ismert jelenség, hogy
az állampolgárok egy része nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének,
így ennek következtében a rendelkezésre álló, hivatalosan közölt kivándorlási statisztika alulbecsült, amit az adatok értékelésekor figyelembe kell venni.
|
Quimby-koncert május 23-án Londonban a kint élő magyarok előtt. Az a magyar állampolgár, aki végleges külföldi letelepedés szándékával vagy ideiglenes külföldi tartózkodás céljából hagyja el Magyarországot
Forrás: Facebook |
Sik Endre szociológus, a Tárki kutatója is azt hangsúlyozza, hogy a KSH által közölt kivándorlási mutató alulbecsült szám. Ennek kapcsán megjegyzi, hogy van négy szakstatisztika, ami csak pontatlan lehet, mert az előállítási módjukban kódolva van a hiba. Ilyen a migrációs, a vallási, nemzetiségi és az igazságügyi statisztika. A migrációs esetében ennek oka, hogy az adatok forrása vagy adminisztratív, vagy a migráns itthon maradt családtagja.
Az előbbinél a ki- és bejelentkezés esetlegessége miatt csak annyit lehet tudni, hogy az adat szükségképpen kisebb, mint a valóságos, az utóbbinál a legjobb esetben is csak azt tudhatjuk meg, mit tervez a kint maradt családtag. Ráadásul
a kutatás csak pillanatfelvételre alkalmas,
hiszen a külföldi tartózkodást rengeteg dolog befolyásolhatja, például a párkapcsolat alakulása vagy az otthon maradt szülők egészségi állapota.
Egyébiránt a Tárki egy korábbi felmérése szerint jellemzően nagyobb a migráció esélye a fiatalabbak, a hajadonok/nőtlenek, a férfiak, a szakképzettek körében. Magyarországon a német, angol és osztrák cél dominál. A munkaerőpiacon aktívak körében a kivándorlók háromnegyede férfi, és csak 25 százaléka nő. A kivándorlók főleg magasabb végzettségűek, akik vagy vállalkozóként, vagy szakmunkásként dolgoznak.
