Kérdés sok van, válasz nincs
|
| Fotó: M. Schmidt János / Népszabadság |
Szerettük volna megtudni, ki kezdeményezte a KRESZ fenti módosítását, és miért. Milyen felmérések, hatástanulmányok előzték meg a döntést? Milyen társadalmi célt szolgál a bringások italozásának engedélyezése? És legfőképpen arra a kérdésre szerettünk volna választ kapni, hogy mire alapozza a kormányzati kommunikáció az MTI-hez eljuttatott közleményében azt az állítást: a kerékpáros alkoholfogyasztásának lehetőségét az indokolja, hogy a biciklisták esetében az önveszélyességen túl nem áll fenn a közveszélyesség lehetősége.
A kormányszóvivői iroda hétfőn hat óra alatt sem talált nyilatkozót, aki válaszolt volna ezekre és más, a témához kapcsolódó kérdéseinkre. Mintha nem is lenne előterjesztője, kezdeményezője ennek a rendeletnek. Információink szerint a Miniszterelnökségről „valaki” állítólag egyeztetett Pintér Sándor belügyminiszterrel, aki ellenezte a KRESZ ilyen irányú módosítását, ezért aztán a későbbiekben nem is kérték ki a tárca véleményét. (A Belügyminisztérium nem nyilatkozott a témában.)
A rendőrség sem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy „miképpen állapítja meg egy rendőr – akár már ma, hiszen a rendelet már hatályba lépett, elvileg tehát a járőröknek ez ügyben eligazítást kellett már kapniuk –, hogy a feléje tartó biciklista képes-e biztonságosan vezetni a járművét”. Türelmet kértek.
Információink szerint a rendőrséget sem keresték meg a rendelet készítői az ötlettel. A közlekedésrendészet több vezetője a közlönyből vagy éppen a sajtóból értesült a rendelet hatálybalépéséről. Nyilatkozni senki nem akar. Végül is, mindenki tisztában van azzal, hogy „ezt fent döntötték el”, s ha már a miniszter sem volt képes „megakadályozni ezt az őrültséget”, jobb, ha a rendőr hallgat.
A biciklisek is okoznak balesetet
Pedig bőven lenne miről beszélni. A közlekedésbiztonság 2008 óta töretlen javulása megtorpanni látszik. Az első félévi statisztikák szerint 2014 első hat hónapjában 7154 személyi sérüléssel járó baleset történt az ország útjain; az elmúlt év azonos időszakában csak 6715. Az idén fél év alatt 246 halálos kimenetelű balesetben 268-an veszítették életüket, míg tavaly 220 halálos közúti tragédia 238 életet követelt.
És ha már a piás vezetőkről van szó: tavaly – az első fél évben – 688 ittas sofőr okozott személyi sérüléssel járó közlekedési balesetet, az idén 729. Az idei év első hat hónapjában történt 7154 közlekedési balesetből 864-et okoztak biciklisták. A személygépkocsi-vezetők után ők a második legtöbb baleset okozói.
– Őrültség egy ittas embertől józan döntést várni – fogalmazott lapunknak nyilatkozva Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő, az ORFK egykori közlekedési főosztályvezetője.
– Nincs az a részeg sofőr, aki ha megkérdezik, hogy képes-e biztonságosan vezetni, ne azt felelné, hogy igen – mondta Pausz. – Ez is az alkohol egyik hatása: az ittas sofőr elveszti a realitásérzékét. A kerékpárossal sincs ez másképp. Meglehet, hogy egyedül kilométereket képes elkerekezni pár pohár bor után, de elég egy hirtelen irányváltási kényszer, mondjuk egy kátyú, amiből vidéken is van bőven, és máris ott a baj. Jobb esetben az árokban, rosszabb esetben az őt szabályosan előző vagy éppen a bal oldali sávban közeledő autó alatt végzi.
Pausz szerint egyszerűen nem igaz, hogy a biciklisek csak magukra veszélyesek. Úgy véli továbbá, hogy már így is sok kedvezményt kaptak a bringások: például 0,5 ezrelék véralkoholszint alatt eddig sem büntették őket, ha nem a főúton közlekedtek. (Főút az, amelyet a KRESZ-ből ismert főút tábla jelez. Különösen vidéken jellemző, hogy legfeljebb a főutcán található ilyen tábla, azaz a kertek alatt bárki hazakerekezhetett eddig is a pincéjétől.) A szabályozás Pausz szerint mindezektől függetlenül is megtévesztő.
Szondáztatni ezután is kell
|
| Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság |
A kormányrendelet ugyanis értelemszerűen nem módosította sem a rendőrségi törvényt, sem a Btk.-t. A rendőrnek így továbbra is törvényben előírt joga, sőt kötelessége, hogy ha valakit ittasnak vél, azt megszondáztassa. És amennyiben a szonda súlyos ittasságot mutat, a büntetés sem maradhat el.
Pausz nem érti, hogyan kellene kollégáinak megállapítani egy intézkedés alá vont biciklistáról, hogy képes-e biztonságosan vezetni a járművét. Épp az esetleges rendőri visszaélések megelőzésére, a szubjektivitás kiküszöbölése végett tiltották meg évekkel ezelőtt a rendőröknek, hogy fiziológiai jelek alapján vonjanak le következtetéseket a közlekedők ittasságával összefüggésben. A hazai jog szerint csak mért értékek számítanak.
De nem csak a nyilvánosság előtt mélyen hallgató, egymást közt azonban dühöngő rendőrök ellenzik a szabályozást. László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke úgy fogalmazott egy tévéinterjúban, hogy a szabályozás nem fair, mert a kerékpár is éppolyan jármű, mint az autó, így a biciklista vérében lévő alkohol is éppolyan veszélyes lehet a többi közlekedőre, mint például az autóvezetők esetében.
– Lényeges kitétel, hogy a kerékpáros nem lehet ittas, sőt még csak spicces sem. Csak annyi alkoholt fogyaszthat, amennyitől még „normálisan” tudja kezelni a biciklijét. Felvetődik a kérdés, hogy ennek hol a határa – ezt azonban nem a bicikli tulajdonosa, hanem az őt megállító rendőr fogja megítélni.
Vagy ő sem. A Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság legfőbb illetékeseinek mély hallgatását látva ugyan melyik rendőr fog ezek után kerékpárosokat megállítani és ellenőrizni?
