Ha például a menedékkérők száma egy hónap átlagában a napi ötszáz, két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven, illetve egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja, a válsághelyzet kihirdethető. Ugyanez a helyzet, amennyiben a tranzitzónákban tartózkodók száma egy hónap átlagában a napi ezer, két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz, egy hét átlagában a napi kétezer főt meghaladja.
Van különben egy gumiparagrafus is, amely szerint jöhet a válsághelyzet, ha „bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely konkrét település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti”.
|
Menekültek tömege tavaly nyáron a Keleti pályaudvarnál
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Mivel a fenti három közül egyik körülmény fennállásáról sem tudni, a jogvédők közérdekű adatigényléssel fordultak az Országos Rendőr-főkapitánysághoz, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, hogy megtudják: pontosan milyen okokra hivatkozva kérték az egész országra érvényes válsághelyzet elrendelését.
Válaszlevelében a két szervezet szinte szóról szóra megegyező indokokkal tagadta meg az érdemi választ: álláspontjuk szerint a válsághelyzet elrendelésére vonatkozó indítvány tíz évig titkos.
A Helsinki Bizottság viszont másként látja: igenis a nyilvánosságra tartozik, milyen alapon rendel el a kormány egy jogkorlátozással, jelentős fegyveres jelenléttel, a katonákat egyebek mellett fegyverhasználati és igazoltatási joggal felruházó válsághelyzetet.
Úgy vélik, a törvény kivételesen egyértelmű kereteket szab a rendkívüli jogrend kihirdetésének feltételéül. A március eleji kormányrendeletből pedig arra lehet következtetni, hogy talán a migrációs helyzettel összefüggő körülmények miatt vezették be ezt az intézkedést, tehát „valamely konkrét település közbiztonságát” veszélyeztethetik a menekülők. De hogy mely településekről lehet szó, erre nincs válasz.
Ez a titkolózás önmagában is súlyos kérdéseket vet fel a jogállami működéssel kapcsolatban, ráadásul különös megvilágításba helyezi a kormány ismét előhúzott javaslatát a „terrorvészhelyzet” bevezetéséről – állítják a jogvédők. A kabinet szeretne felhatalmazást kapni arra, hogy lényegében „bemondásra” hatvan napig teljhatalmat kapjon, miközben alkotmányos alapjogokat függesztene fel.
Az ezzel kapcsolatos aggályokra eddig rendre sértődötten reagáltak, visszautasítva a feltételezést is, hogy valós terrorveszély nélkül vezetnének be ilyen különleges állapotot. Ehhez képest azt látjuk – mutatott rá a Helsinki Bizottság –, hogy ez ennél jóval visszafogottabb jogkorlátozásra lehetőséget adó tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel kapcsolatban sem hajlandó a kormány magyarázatot adni.
De nem hagyják ennyiben a dolgot, mert a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultak, kérve annak vezetőjét, hogy utasítsa a rendőrséget és a bevándorlási hivatalt a kért adatok átadására. „Mindannyiunk érdeke, hogy a jogkorlátozásokat kizárólag alapos indokkal, a szükséges mértékben és a szükséges ideig lehessen fenntartani” – fogalmaznak.
A jogvédők leszögezték: kiemelkedő közérdek, hogy a jogkorlátozás szükségességét megalapozó tények megismerhetőek legyenek, mert „ellenkező esetben a válsághelyzet bevezetésének megalapozottsága vonatkozásában a közhatalom ellenőrzésére nem kerülhet sor”.
