Bálint Mónika, a Közmunkás Mozgalom a Jövőért közösségszervezője szerint a közmunkások általában 40-45 év körüli emberek, akik nem tudnak piacképes munkát szerezni, mert a 99 százalékukat elutasítják. Ezekkel a közmunkásokkal nagyon nehéz kapcsolatba kerülni, bár a legtöbben mégiscsak beszélnek az életük nehézségeiről a szakszervezeteknek és a segítő szándékkal közeledőknek. Ugyanakkor félnek az önkormányzati emberektől és attól, hogy még azt a keveset is elveszik tőlük, amit a megalázó munkával megszereznek. Sződliget polgármestere, Juhász Béla azt mondta: ő arra törekszik, hogy ezek az emberek ne árkot ássanak, ne legyenek megbélyegezve, hanem kisegítőként dolgozzanak különböző közszolgáltató intézményekben, mert úgy könnyebb visszaintegrálódniuk a társadalomba.
Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a közmunka diszkriminatív helyzetet teremt. Sok közfoglalkoztatottnak vissza kellett igazolnia, hogy kire szavazott, csak azért, hogy az „állását” megőrizhesse: így aztán tovább dolgozhattak a Fidesz-barátok földjein, potom pénzekért. Kulinyi Márton, az Esély Labor elnöke azt mondta, hogy ezek a munkások azért nem mernek kitörni, mert félnek a viharosabb piaci körülményektől, és segítséget sehonnan sem várhatnak. Munkaspecializációra lenne szükség, hogy a munkakészségük fejlődhessen, de erre a közmunka nem megfelelő.
A politikusok kerekasztal-beszélgetésén abban az összes résztvevő egyetértett, hogy a közmunkaprogram ilyen formában csapda.
– A Fidesz próbálja a foglalkoztatási képet javítani azzal, hogy a közmunkába présel több százezer embert. Ez a látszatfoglalkoztatás bővülése: 200-300 ezer ember nem dolgozik értékteremtően – magyarázta Gúr Nándor (MSZP).
– Ennyi embernek nem lehet értelmes közmunkát adni – erősítette meg Pápa Levente (Együtt). Az Együtt álláspontja szerint csak lépésről lépésre haladva lehet szakpolitikai megoldásokat találni. A mostani kormánynak van egyfajta társadalmi víziója, amely az úr-szolga viszonyra épül. A kormányelit és annak holdudvara függőségi viszonyban van egymással. Így a barátok kapják meg a zsíros állásokat. Rajtuk kívül még van a szűk szakmai réteg és a maradék. De ez elavult társadalmi vízió – állapították meg.
Tordai Bence (PM) szerint a baloldalnak reflektálnia kéne a Fideszre, mert a kormány a közmunkaprogramot fogja továbbra is erőltetni, és ez a „központilag kivezényelt közmunkás sereg” tönkreteszi a mikro- és kisvállalkozókat.
Vágó Sebestyén (Jobbik) szerint a közmunkaprogram nem eredendően rossz, vannak olyan települések, amelyek tudják eredményesen alkalmazni, szerinte a legfontosabb az lenne, hogy a közmunkaprogram és egy reintegrációs program párhuzamosan működjön egymás mellett. A közmunka jól működhetne egy normálisan működő rendszer, protokollok mellett.
Tordai Bence e ponton megjegyezte, hogy a Fidesz és a szélsőjobboldal olyan összemosódó álláspontot képvisel, amelyben lemond arról a három-négyszázezer emberről, aki képtelen visszaintegrálódni a munkaerőpiacra.
Kanász Nagy Máté (LMP) már régóta elengedték ezeknek az embereknek a kezét. A közmunkások és tartós munkanélküliek helyzetét úgy kell kezelni, hogy mindenkinek egyéni igényeinek és szükségleteinek megfelelő szolgáltatásokat biztosítanak. Meg kell nézni, kit mi akadályoz a munkaerőpiacra való belépésben, visszatérésben. Ha kell, akkor segélyezni kell, bérlakásokat biztosítani, gyermekek nappali elhelyezését megoldani, családterápiát nyújtani, jogi, pszichológiai támogatást adni, vagy éppen az alkohol problémákat kezelni az Anonim Alkoholisták klubjában. Minden ember más és más, mindenkit más akadályoz. A problémák teljes körét le kell fednie a segítségnyújtásnak.
A foglalkoztatás és a szociális kérdés összehangolása egyike a legnehezebb kérdéseknek. A kormány mindkettőt az erőltetett közmunkaprogrammal kívánja megoldani. Az ellenzéki pártok képviselői érzékelik a csapdát, keresik a kiutat, amely élénkülést jelent a munkaerőpiacon, szükséges, de korlátozott mértékben alkalmazza az értelmes közmunkát, és elfogadható szociális segélyrendszert működtet. Ennek a hármasságnak – piaci foglalkoztatás, közmunka, szociális segélyrendszer – az arányai, szabályai és intézményei mind-mind kialakításra várnak. Már mindenki érti, hogy a foglalkoztatás növeléséhez helyre kell állítani a befektetők bizalmát, az új közmunkarendszerhez értelmesen megválasztott munka és tisztességes bér kell, végül, újra kell szőni a szociális hálót. A párbeszéd megindult a pártok és a szakértők között. 2018-ig még elég idő van az álláspontok végső formába öntésére és összehangolására.
