Noha a miniszter alapos előkészítés ígért, az ellenzéknek vannak fenntartásai: Juhász Péter, az Együtt alelnöke – a miniszterelnök háza előtt tartott sajtótájékoztatón – jelezte, hogy az egyeztetésre csak a parlamenti frakciókkal rendelkező pártokat hívták meg, a független képviselőket és a gyülekezési joggal is foglalkozó civil szervezeteket nem. A politikus arra is felszólította a Fideszt, nehogy olyan törvényt fogadjanak el, amely „Orbán Viktor sleppjének békés pihenését védi" a közérdekkel szemben.
Az AB határozata szerint mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet állt elő, mert a törvényalkotó nem szabályozta, mi történjék, ha a magánszférához, illetve a gyülekezéshez való alapjogok ütköznek egymással. Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért gyülekezési jogi és lelkiismeret-szabadság programjának vezetője – aki elhibázottnak tartja az AB döntését – elmondta: a ma hatályos törvény szerint egy tüntetést csak akkor lehet tiltani, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, illetve ha a rendezvény a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné. Feloszlatási ok viszont, ha a gyülekezés mások jogainak és szabadságának sérelmével jár. Ez világos szabályozás a szakértő szerint, bár azt nem vitatja, hogy a rendőrség számára kényelmesebb lenne, ha a mostanihoz képest más okokból is megtilthatna rendezvényeket, ám ha a hatóságok mérlegelési lehetőségét bővítenék, az erősen aggályos lenne, s könnyen önkényes döntésekhez vezetne.
A jogvédő szerint nincs azzal baj, ha bárki demonstrálhat, amíg mások jogait nem sérti. Ezért szerinte a törvényt legfeljebb úgy kellene módosítani, hogy a rendőrség számára tegyék kötelezővé a bejelentővel folytatandó egyeztetést, előírva, hívják fel a szervező figyelmét: jogsértés esetén oszlatni fognak. A magánszférához való alapjogot különben ma is biztosítani lehet – állította Hegyi Szabolcs –, mert ha valaki lakóövezetbe szervez órákig tartó többezres tüntetést, azt a rendőrség felszámolhatja. Azt viszont nemigen lehet kifogásolni – mondta –, hogy néhány tucatnyi ember rövid ideig akár a miniszterelnöki rezidencia előtt tiltakozzék, mert ezt mindenkinek el kell viselnie, a gyülekezéshez való alapjog ugyanis szerinte ilyen esetben felülírja a magánélethez való jogot.
 |
| Tóth Balázs szerint egy kis tüntetéssel szemben elképzelhetetlen más konkuráló alapjog |
Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendvédelmi programjának vezetője abban egyetért kollégájával, hogy rossz az AB-döntés, mert a bíróság alaptörvény-ellenesen tiltotta meg a Kúria épülete és a kormányfő háza előtti tüntetést, hiszen pár percnyi hangosítás nélküli demonstrációval szemben elképzelhetetlen más konkuráló alapjog. Emiatt úgy gondolja, az AB a gyülekezési jog kapcsán olyan okkal hozakodott elő, amely nem tekinthető valós problémának.
Ezzel szemben a Magyar Helsinki Bizottság már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet a gyülekezési törvénnyel kapcsolatos más gondokra. Tóth Balázs hangsúlyozta: nincs olyan ország, ahol a demonstrációk előzetes tiltásának feltételei olyannyira szűkek lennének, mint Magyarországon. De nem a magánszféra védelmét hiányolja, sokkal inkább azt, hogy ma alapkérdések is szabályozatlanok.
– Nem tudni például, hány főtől tüntetés a tüntetés, azt mikor kell bejelenteni. Lehet-e például száz évre előre is? Milyen esetben tekinthető életvitelszerűnek a közterületen tartózkodás, mi történjék az azonos helyszínre szervezett, egymással konkuráló demonstrációkkal? – sorolta Tóth Balázs. Szerinte azt is törvénybe kellene foglalni, hogy egy nyilvánvalóan jogellenes céllal szervezett tüntetést lehessen előzetesen tiltani, s ne kelljen mondvacsinált okokat keresni például egy neonáci demonstráció megakadályozása érdekében.
