A Patent kedden hozta nyilvánosságra második, az abortusz előtti kötelező tanácsadásról készített vizsgálatának eredményeit. Ezúttal százegy, tanácsadáson részt vevő nővel készítettek anonim interjút az ország több városában. A civilszervezet aktivistái arra voltak kíváncsiak, érik-e és ha igen, milyen formában jogsértések az abortuszt választó nőket. Morvay Judit, a kutatás egyik vezetője azt mondta: nem a jogsértések gyakoriságát óhajtották felmérni, hanem azt, hogy milyen, a nők számára kedvezőtlen tendenciák, rossz gyakorlatok tapasztalhatók. Így a terepfelmérést követően egyszerűen elmentek azokról a helyekről, ahol nem tapasztaltak jogsértést.
Az viszont egyértelműen kiderült: az érintettek helyzetét nem könnyítette meg a tanácsadás. Az esetek több mint tíz százalékában érte sérelem (hibáztatás, bűntudatkeltés, érzelmi nyomásgyakorlás) az abortuszt választókat a tanácsadás alatt. A megkérdezettek fele pedig nem kapta meg a törvényben előírt információkat, tájékoztatást.
Magyarországon jelenleg két alkalommal kell megjelennie az úgynevezett családvédelmi szolgálat előtt az abortuszt választó nőnek. Az első alkalommal kifejezetten az a cél, hogy a magzat megtartása érdekében lebeszéljék a terhesség-megszakításról, majd háromnapos várakozási időszak következik, végül a második alkalommal tájékoztatják magáról a beavatkozásról.
„Jelenleg a tanácsadást végző intézményre, személyre van bízva a tájékoztatás tartalma, a törvény annyi megszorítást tartalmaz csak, hogy e tevékenységet az állapotos nő érzéseinek és méltóságának tiszteletben tartásával kell folytatnia” – mondta Spronz Júlia ügyvéd, a Patent jogvédője. Hozzátette: személyfüggő, hogy a családvédelmi szolgálat munkatársa gyerekgyilkosnak állítja-e be az abortusz előtt álló nőt vagy sem, mennyire próbál bűntudatot kelteni, moralizál-e, vagy tárgyilagos, elhallgatja-e, hogy terhesség-megszakításnak gyakorlatilag alig van egészségügyi kockázata, vagy éppen ellenkezőleg, egész életre kiható testi-lelki károkat ecsetel pedáns részletességgel.
Probléma, hogy a legtöbb tanácsadó nem önálló, hanem egy nagyobb egészségügyi intézményben van, ahol gyakran a terhesség-megszakításra jelentkezőknek együtt kell várakozniuk a szülésre készülő kismamákkal – mondta Morvay Judit kutatás-koordinátor – illetve a váróhelyiség úgy van kialakítva, hogy mindenki számára egyértelmű, kik az abortuszt választók, ami stigmatizáló és megalázó szituációt teremt. Hozzátette: bár az esetek nagy többségében a védőnők figyeltek az ajtó becsukására, a nagyobb gyerekek kiküldésére, vagy a tanácsadást nem szakították meg telefonálással, előfordult az is, hogy a folyóson is tisztán lehetett hallani, mi hangzik el a tanácsadói szobában, vagy a beszélgetés közben egy másik egészségügyi szakdolgozó is belépett az ajtón, azaz sérült az intimitás.
A kutatók szerint az sem helyes, hogy a tanácsadó váróiban szinte kizárólag babás-mamás fotók, magzatvédő vitaminokat propagáló plakátok vannak elhelyezve, viszont hiányoznak a fogamzásgátlással kapcsolatos, vagy a bántalmazott nőknek szóló információs anyagok. A tájékoztatás esetlegességére említették példának azt is, hogy a terhességmegszakítás veszélyeiről vagy annak a további terhességekre gyakorolt hatásáról 91 válaszolóból 44 nem kapott tájékoztatást.
A beszélgetéseken viszont nyomásgyakorló eszközként gyakran kerülnek elő ultrahangképek, magzati szívhangok, A magzat fejlődésének bemutatásához a védőnők 17 esetben használtak szemléltető eszközöket, ábrákat, maketteket, melyek könnyen érzelmekre való nyomásgyakorlás eszközeivé válhatnak. Ez történt abban a drasztikus esetben, amikor a védőnő a magzat fejlődésének említésekor egyetlen képet, egy kilenc hónapos, teljesen kifejlődött magzat képét mutatta meg az interjúalanynak.
Mivel az abortuszt csak a magzat 12 hetes koráig lehet legálisan elvégeztetni, a 9 hónapos magzat mutatása semmilyen szempontból nem releváns a tanácsadás során, egyetlen célja az érzelmi ráhatás lehet, megkérdőjelezve a nő érzéseinek (törvény által előírt) tiszteletben tartását. Ugyancsak érzelmekre ható és hamis információt tartalmazó érvelés, hogy a magzat már „mindenben úgy néz ki, mint egy kisbaba” - ez az állítás két esetben is elhangzott - mondták a jogvédők.