galéria megtekintése

Hatástalan és megalázó: kit véd a tanácsadás?

4 komment


Danó Anna
D.A.N

Gyakran éri jogsérelem a kötelező, abortusz előtti tanácsadáson a nőket. A procedúra elől mind többen „menekülnek” külföldre és választanak határon túli klinikát a terhességük megszakítására.

Szükségtelen várakozásra kényszeríti a terhesség-megszakítást választókat az abortusz előtti kötelező tanácsadás, miközben a folyamat alatt gyakran éri sérelem, például döntésükkel kapcsolatos bűntudatkeltés a nőket. Ezért a kötelező tanácsadás elhagyását javasolná szíve szerint a Patent Egyesület, de mint azt jogászuk, Spronz Júlia mondta, a bizottságok megszüntetése a jelenlegi politikai környezetben szinte elképzelhetetlen. 

Mindezzel az egyesület lényegében ráerősített az ENSZ nőjogi bizottságának (CEDAW: Committee on the Elimination of Discrimination against Women) korábbi ajánlására, amelyben a szervezet komoly aggodalmát fejezte ki a magyarországi tendenciákkal kapcsolatban és megállapította többek között, hogy a kötelező várakozási időnek semmilyen egészségügyi indoka nincsen.

A Patent Egyesület szerint mivel a nők többsége nem változtatja meg döntését, a tanácsadás akkor lenne hasznos, ha nem lenne kötelező, törvényes célja pedig nem a magzat megtartása lenne, hanem az önként segítséget kérő nők támogatása. Máskülönben tovább erősödhet az abortuszturizmus: hetente tíz magyar nő kért Ausztriában – ahol nem szükséges tanácsadáson részt venni – abortuszt – tudtuk meg Tüdő Petrától, a szervezet munkatársától.

 

A Patent kedden hozta nyilvánosságra második, az abortusz előtti kötelező tanácsadásról készített vizsgálatának eredményeit. Ezúttal százegy, tanácsadáson részt vevő nővel készítettek anonim interjút az ország több városában. A civilszervezet aktivistái arra voltak kíváncsiak, érik-e és ha igen, milyen formában jogsértések az abortuszt választó nőket. Morvay Judit, a kutatás egyik vezetője azt mondta: nem a jogsértések gyakoriságát óhajtották felmérni, hanem azt, hogy milyen, a nők számára kedvezőtlen tendenciák, rossz gyakorlatok tapasztalhatók. Így a terepfelmérést követően egyszerűen elmentek azokról a helyekről, ahol nem tapasztaltak jogsértést.

Az viszont egyértelműen kiderült: az érintettek helyzetét nem könnyítette meg a tanácsadás. Az esetek több mint tíz százalékában érte sérelem (hibáztatás, bűntudatkeltés, érzelmi nyomásgyakorlás) az abortuszt választókat a tanácsadás alatt. A megkérdezettek fele pedig nem kapta meg a törvényben előírt információkat, tájékoztatást.

Magyarországon jelenleg két alkalommal kell megjelennie az úgynevezett családvédelmi szolgálat előtt az abortuszt választó nőnek. Az első alkalommal kifejezetten az a cél, hogy a magzat megtartása érdekében lebeszéljék a terhesség-megszakításról, majd háromnapos várakozási időszak következik, végül a második alkalommal tájékoztatják magáról a beavatkozásról.

„Jelenleg a tanácsadást végző intézményre, személyre van bízva a tájékoztatás tartalma, a törvény annyi megszorítást tartalmaz csak, hogy e tevékenységet az állapotos nő érzéseinek és méltóságának tiszteletben tartásával kell folytatnia” – mondta Spronz Júlia ügyvéd, a Patent jogvédője. Hozzátette: személyfüggő, hogy a családvédelmi szolgálat munkatársa gyerekgyilkosnak állítja-e be az abortusz előtt álló nőt vagy sem, mennyire próbál bűntudatot kelteni, moralizál-e, vagy tárgyilagos, elhallgatja-e, hogy terhesség-megszakításnak gyakorlatilag alig van egészségügyi kockázata, vagy éppen ellenkezőleg, egész életre kiható testi-lelki károkat ecsetel pedáns részletességgel.

Probléma, hogy a legtöbb tanácsadó nem önálló, hanem egy nagyobb egészségügyi intézményben van, ahol gyakran a terhesség-megszakításra jelentkezőknek együtt kell várakozniuk a szülésre készülő kismamákkal – mondta Morvay Judit kutatás-koordinátor – illetve a váróhelyiség úgy van kialakítva, hogy mindenki számára egyértelmű, kik az abortuszt választók, ami stigmatizáló és megalázó szituációt teremt. Hozzátette: bár az esetek nagy többségében a védőnők figyeltek az ajtó becsukására, a nagyobb gyerekek kiküldésére, vagy a tanácsadást nem szakították meg telefonálással, előfordult az is, hogy a folyóson is tisztán lehetett hallani, mi hangzik el a tanácsadói szobában, vagy a beszélgetés közben egy másik egészségügyi szakdolgozó is belépett az ajtón, azaz sérült az intimitás. 

A kutatók szerint az sem helyes, hogy a tanácsadó váróiban szinte kizárólag babás-mamás fotók, magzatvédő vitaminokat propagáló plakátok vannak elhelyezve, viszont hiányoznak a fogamzásgátlással kapcsolatos, vagy a bántalmazott nőknek szóló információs anyagok. A tájékoztatás esetlegességére említették példának azt is, hogy a terhességmegszakítás veszélyeiről vagy annak a további terhességekre gyakorolt hatásáról 91 válaszolóból 44 nem kapott tájékoztatást.

A beszélgetéseken viszont nyomásgyakorló eszközként gyakran kerülnek elő ultrahangképek, magzati szívhangok,  A magzat fejlődésének bemutatásához a védőnők 17 esetben használtak szemléltető eszközöket, ábrákat, maketteket, melyek könnyen érzelmekre való nyomásgyakorlás eszközeivé válhatnak. Ez történt abban a drasztikus esetben, amikor a védőnő a magzat fejlődésének említésekor egyetlen képet, egy kilenc hónapos, teljesen kifejlődött magzat képét mutatta meg az interjúalanynak.

Mivel az abortuszt csak a magzat 12 hetes koráig lehet legálisan elvégeztetni, a 9 hónapos magzat mutatása semmilyen szempontból nem releváns a tanácsadás során, egyetlen célja az érzelmi ráhatás lehet, megkérdőjelezve a nő érzéseinek (törvény által előírt) tiszteletben tartását. Ugyancsak érzelmekre ható és hamis információt tartalmazó érvelés, hogy a magzat már „mindenben úgy néz ki, mint egy kisbaba” - ez az állítás két esetben is elhangzott - mondták a jogvédők.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.