Így tűnik el Magyarország jövője

De nem számlálták bele a naponta Ausztriába átjáró ingázókat, az egyhuzamban egy évnél rövidebb időt külföldön töltőket és azt a 110 ezer embert sem, akik dolgoztak már ugyan külföldön rövidebb-hosszabb ideig, de a legutóbbi népszámláláskor éppen itthon tartózkodtak. Holott az elvándorlás ma már nem egyszeri döntés: egyre gyakoribb, hogy a visszatérők később ismét elmennek, majd vagy újra visszajönnek, vagy nem. S minél hosszabb időt tölt külföldön valaki, annál valószínűbb, hogy nem tér vissza. A 2009 után kiköltözöttek alig tíz százalékáról valószínűsíthető, hogy egyáltalán tervezi a visszatérést.

A migráció kiindulópontja elsősorban Közép-Magyarország és vidéki nagyvárosok sora. A SEEMIG cáfolta azt a közvélekedést is, hogy a kitántorgók többsége képzetlen munkanélküli, a migránsok 18-36 százaléka ugyanis – célországtól függően – diplomás. A legtöbb felsőfokú végzettségű fiatal az Egyesült Királyságba megy. Az érettségizettek aránya is igen magas: 43 százalék. Az átlagéletkoruk 33 év, többségük még családalapítás előtt áll. A másik két jellemző célország Németország és Ausztria, amelyek zömmel a szakmunkásokat – 37-41 százalék –, illetve az érettségizetteket – 32-43 százalék – vonzzák. A Németországban élők átlagéletkora 39, míg az Ausztriában letelepedetteké 37 év. A kivándorlók többsége – 84 százaléka – dolgozik, alig 3 százalék tanul, a többiek háztartásbeliek vagy éppen munkanélküliek.

A SEEMIG adatai szerint a külföldön élők többsége intenzív kapcsolatokat ápol a Magyarországon élő rokonaival, barátaival. Bár az némiképp árnyalja a képet, hogy a vizsgálattal főként éppen azokat érték el, akiknek itthon él a családja, testvére. A vizsgált migráns magyarok alig 14 százaléka állította, hogy immáron egy éve nem járt itthon. Minél fiatalabb és minél közelebb él a kivándorolt, annál gyakrabban jár haza. Az Ausztriában élők csaknem harmada például havonta hazalátogat.

A külföldre költözött magyarok negyede rendszeresen küld haza pénzt. A 2009 után kiköltözötteknél még magasabb ez az arány: 32 százalék. A vizsgálat rámutat: zömében férfiak élnek úgy külföldön, hogy közben egy hazai háztartást támogatnak. A 40–49 évesek 28, az 50 felettiek 43 százaléka küldi haza fizetésének kisebb-nagyobb részét. Különösen igaz ez a Németországban, Ausztriában és Hollandiában élőkre.

A kint tanulók körében fordított irány is megfigyelhető: például a Nagy-Britanniában iskolába járók 49 százalékát itthonról támogatják. A SEEMIG azt találta, hogy Magyarország egyre intenzívebben kapcsolódik be a migrációs folyamatokba, és jelentős veszteségeket könyvelhet el a fiatalabb korcsoportok és a magasan iskolázottak körében. Bár a térség országaihoz képest még egész jól állunk. Ennek számszerűsíthető hatásai is vannak a hazai társadalombiztosítási, illetve a nyugdíj- és szociális ellátórendszer fenntarthatóságára. És a migráció – a termékenységi és halandósági adatok mellett – immár a népesség-előrejelzésekben is szerephez jut. Feltéve ugyanis, hogy az el- és bevándorlási egyenleg 2030-ra kiegyenlítődik, a KSH által számított „reális migrációs” hipotézis értelmében radikális népességcsökkenéssel kell számolni. Az elvándorlást és a természetes fogyatkozás tendenciáit is számítva 2060-ban már csak 7,3 millióan élnének Magyarországon.