Tarlós arról beszélt, a budapesti közösségi közlekedés ma olcsóbb, mint a prágai. Abban ugyan igaza van Lázár János kancelláriaminiszternek, hogy a BKV 52 milliárdos adósságának átvállalásával évi 3-5 milliárdos kamattehertől szabadul meg a cég, csakhogy ez nem pótolja az elvonást. Jelenleg az iparűzési adó 51 százalékát fordítják a közlekedésre, de ha az állami támogatás a Lázár által beharangozott mértékben csökken, akkor az egészet erre kell költeni. De akkor semmi másra nem jutna. Ha így lesz, az ősztől jelentős járatritkításokat vezetnek be. Ugyanakkor Tarlós ismét hangsúlyozta: bízik abban, hogy megállapodásra jut Orbán Viktorral.
A főpolgármester hónapokkal ezelőtt ugyanitt, ugyanezt ígérte, de abból sem lett semmi – adott hangot kételyeinek Horváth Csaba (MSZP). Egyúttal felvetette, hogy Budapest népe naponta 15 milliárd forint adót fizet be, azaz egynapi adó visszacsorgatásáról szól most a vita. Azt kérdezte: a GDP 40 százalékát előállító városnak tényleg nem jár ennyi? A fővárosi közösségi közlekedés állami támogatása egyébként 40 milliárddal csökkent 2010 óta, jövő évtől újabb 7 milliárddal nyirbálnák meg.
|
| Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság |
Tarlós mindezt nem tagadta, hozzátéve, hogy Budapest kötelező feladatot lát el, miközben a szolgáltatást korántsem csak a budapestiek használják. A városvezető az agglomerációt is bevonná a finanszírozásba. Ugyanakkor intett mindenkit attól, hogy a BKV adósságának átvállalását összekösse a Dagály állami tulajdonba vételével.
Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa ezt nem értette. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány a fővárosi tömegközlekedés támogatásáért újabb és újabb ingatlanokat „nyúl le”.
A következő a Fiumei úti sírkert lehet.
Vettem egy mély levegőt és ittam egy pohár hideg vizet a hétvégén – avatta be a megjelenteket problémamegoldó módszereibe Tarlós, majd azt javasolta: segítsék elő a vizes világbajnokság megrendezését. Ő pedig folytatja a tárgyalásokat a miniszterelnökkel. A közgyűlés végül elsöprő többséggel mondott le ingyen a Dagályról, amelynek építkezés miatti bezárásáról egyébként még semmit se tudni.
A szavazógép csengését csak rövid időre akasztotta meg a gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötéséről szóló vita. Horváth Csaba vizsgálat tárgyává kívánta tenni, hogy 3-6 perces időnyereség megéri-e a 200 milliárd forintos többletköltséget. A HÉV-vonal felújítása ugyanis önmagában elvisz 100 milliárdot. S miből is lesz a fővárosnak 300 milliárdja a beruházásra? Utóbbira nem kapott választ. Az érintett kerületi polgármesterek szerint a városhatáron túl húzódó kötöttpályás vonal sokakat átcsábít majd az autóból.
|
| Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság |
Ennél jóval meghökkentőbb módon egyetlen hozzászólás nélkül – hat tartózkodás és egy nem mellett – a közgyűlés főpolgármesteri hatáskörbe utalta a 3-as metróvonal felújításával kapcsolatos ügyeket a gyors intézkedésre hivatkozva. Átment a Rác Fürdő és Hotel beruházói cégeinek – a Rác Nosztalgia Kft. és a Rác Beruházó Kft. – felszámolására vonatkozó javaslat is. A főváros abban bízik, hogy a fürdőt már a felszámolás alatt megnyithatják. A felszámolási eljárás várható átfutási ideje másfél-két év. A főváros ezen próbálja majd megszerezni a felépítmények tulajdonjogát.
Kipukkanó Városliget-lufi
Büszke lehetsz magadra, ezt a lufis trükköt te találtad ki – vetette oda Tarlós István Horváth Csabának a Civil Zugló Egyesület tiltakozó akciója közben. A civilek nem csupán lufit eregettek, hanem tízezer aláírást is összegyűjtöttek a Városliget beépítése ellen. Várnai László, az egyesület elnöke alapvetően elhibázottnak nevezte a múzeumi negyed tervét. Az egyesület az óriáslufikkal azt szerette volna jelezni, hogy a projektet túlfújták és ki fog pukkanni. Az akció kiváltó oka az volt, hogy a városfejlesztési bizottság a közelmúltban beleegyezett az építési területek növelésébe.
Fővárosi igen az olimpiára
A budapesti városvezetést aligha érheti az a vád, hogy a Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén nem lobbizott az olimpiarendezés mellett. Több olimpikont és sportvezetőt is meghívtak. Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke elsősorban az Agenda 2020-ben megfogalmazott új irányelvekkel érvelt rendezés mellett, miszerint vége a drága olimpiák korának. Fürjes Balázs, a fővárosi beruházások kormánybiztosa először tisztázta, hogy a kormány egyelőre nem tárgyalt a kérdésről, bár a pályázat benyújtásához elengedhetetlen lesz a támogatása.
A teljes megvalósíthatósági tanulmány nyilvánosságra hozatalát egyébként nem tartaná szerencsésnek, mivel ezzel muníciót adnánk a riválisoknak.
A kockázatokat a százoldalas vezetői összefoglaló is jelzi. Így például, hogy tartható-e a 3 százalékos gazdasági növekedés, a határidők és a költségvetés csúszását, valamint a korrupció lehetőségét. Ennél fontosabbnak tartotta az államháztartás olimpiához kapcsolódó 1100 milliárdos többletjövedelmét, miközben a nettó befektetés 750 milliárd Ft.
|
| Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság |
Tokody Marcell (Jobbik) támogatásáról biztosította a javaslatot, de a több kockázati tényezőre – szálláshely, utóhasznosítás, elégtelen úthálózat – is felhívta a figyelmet. A 774 milliárd forintra becsült költségvetést erősen kozmetikázottnak tartotta, hiszen London szűken számítva 4000 milliárd forintnak, míg Peking 11 ezer milliárd forintnak megfelelő összeget költött a rendezésre. A magyar becslésből például kimaradt a rendezvény biztosítás költsége, amire Londonban 240 milliárd, Szocsiban 840 milliárd forintot költöttek.
Gy. Németh Erzsébet (DK) azzal érvelt, hogy sem Budapest, sem az ország nincs abban a helyzetben, hogy olimpiát rendezzen. Horváth Csaba (MSZP) szerint az olimpia álmát 2008 óta dédelgeti Budapest, de támogatása mellett rögtön helyet kért az ellenzéki pártoknak az előkészítő bizottságban. Csárdi Antal (LMP) erősen propagandaízűnek értékelte a vezetői összefoglalót, amelyből több fontos számítás és hatástanulmány is kimaradt. Azt pedig végképp nem értette, hogy miképpen tudna Budapest a londoni költségek tizenötödrészéből olimpiát rendezni?
Karácsony Gergely (PM) pozitívumnak tartotta, hogy a vidéki városok is bekapcsolódhatnak a rendezésbe, a fejlesztések pedig illeszkednek a főváros hosszú távú terveihez. De a kockázatot is nagynak tartotta, lévén, hogy eddig minden honi nagy beruházás csúszott, és minden többe került, mint tervezték.
Kocsis Máté (Fidesz) óriási dolognak nevezte, hogy az ország és Budapest eljutott idáig. S azzal biztatta a döntéshozókat, hogy az olimpiát rendező városok mindegyike hatalmas gazdasági lendületet vett a rendezvénytől.
Tarlós végezetül kijelentette: vannak pillanatok, napok, események, amikor egy nemzetnek meg kell mutatni, hogy képes összefogni. Ebben az emelkedett hangulatban szavaztak az előterjesztésről. Gy. Németh Erzsébet és Csárdi Antal kivételével végül mindenki támogatta az olimpia megrendezését.
