A módosító csomagon az utolsó simításokat végzik: szerepel az elképzelések között a jelenlegi chipes rendszernél hatékonyabb azonosítási megoldás, egy országos kóborállat-felmérés, a sterilizálás ingyenessé tétele, az állatvédelemmel, illetve az etikus bánásmóddal kapcsolatos ismeretek tananyagba integrálása. A javaslat alapján az állatvédő civil szervezeteknek bizonyos hatósági jogköröket is át lehetne adni, például náluk lehetne bejelenteni az állatkínzás-gyanús eseteket, az állatviadalokat, ők dokumentálnák a bejelentéseket, indokolt esetben pedig bevonnák a rendőröket is (akik így csak a súlyos esetekkel foglalkoznának).
A civilek által fenntartott állatmenhelyek bizonyos ebrendészeti feladatokat is átvállalnának. Ezt fordította le úgy a Jobbik, hogy a „láncrendelet” miatt túlterheltté vált, eleve nem túl jó hírű gyepmesteri telepeket be kell zárni.
– A kép árnyaltabb: léteznek színvonalas önkormányzati ebrendészeti telepek, mint ahogyan vannak az önkéntesekkel dolgozó, adományokból fenntartott menhelyek között is olyanok, amelyek nehezen birkóznak meg a kihívással – mondja Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért szakpolitikusa, aki zuglói alpolgármesterként a gyakorlatban is szembesül a gondokkal (az önkormányzatoknak az ebrendészet területén is van hatósági szerepük, illetve feladatellátási kötelezettségük). Szabó szerint Bécs példája is azt bizonyítja, hogy nem a fenntartótól függ egy menhely színvonala: sokkal lényegesebb a finanszírozás, a jogszabályi környezet és a szemlélet.
A jól működő civil menhelyek bevonását ő is jó ötletnek tartja – minőségbiztosítás bevezetésével –, és szerinte a civilek az önkormányzati fenntartású telepek munkájának segítésében és kontrolljában is szerepet kaphatnának. – A legtöbb hiányosság most a megoldatlan finanszírozásból fakad, miközben az ebrendészeti hozzájárulás bevezetése óta elvileg keletkeznek források az állatjóléti feladatokra – szögezte le.
A civil javaslatcsomagnak része a nyugat-európai mintájú fajtaklubok (vagyis az ebtenyésztők) által fenntartott fajtamenhelyek hálózatának létrehozása is, az ebek túlszaporításából és a kóboreb-problémából adódó felelősség jelentős része ugyanis a tenyésztőké, miközben az ebtartással kapcsolatos bevételek nagy hányada is hozzájuk folyik be.
